A kenyér az egyik legrégebbi és legfontosabb élelmiszerünk. Sokféle kenyérféle létezik: készülhet búzából, rozsból, teljes kiőrlésű lisztből vagy akár különböző magvak hozzáadásával. A fehér kenyér könnyű és puha, míg a barna és teljes kiőrlésű kenyerek rostban gazdagabbak.
A pékségekben ma már számtalan különleges változattal is találkozhatunk, például kovászos kenyérrel, ciabattával vagy magvas kenyerekkel.
A kenyér szimbolikus jelentéssel is bír
A kenyér nemcsak fontos táplálék, hanem a magyar kultúrában is különleges jelentőséggel bír. A gabona termesztése és a kenyér készítése szorosan összekapcsolódik a földdel, a munkával és a betakarítással. Régen a kenyér elkészítése sok időt és fáradságot igényelt, ezért nagy becsben tartották. Nem véletlen, hogy a kenyérhez számos hagyomány és szokás is kapcsolódik.
Augusztus 20-án, Magyarország nemzeti ünnepén az államalapítás mellett az új kenyér ünnepét is megtartjuk. Ez az ünnep a frissen learatott búzából készült új kenyeret jelképezi, és a termésért, valamint a mezőgazdasági munkáért érzett hálához kapcsolódik. Az új kenyér az egész évi munka gyümölcsét, a közösséget és a megújulást is szimbolizálja.
Augusztus 20-án ezért sok helyen ünnepélyesen megszegik és megkóstolják az új kenyeret. Ez a hagyomány emlékeztet bennünket arra, hogy a mindennapi ételeink mögött sok ember munkája áll: a földműveseké, a molnároké, a pékeké és mindazoké, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a gabonából végül kenyér kerüljön az asztalunkra.
Kvízünkben a világ kenyérféléit vonultatjuk fel, a ti dolgotok pedig, hogy képekről felismerjétek őket!
Kattintsatok az 'Indítás' gombra!
