Testünk tele van mikroorganizmusokkal, amelyeket összességében emberi mikrobiomnak nevezünk. A tudomány szerint a mikrobiom hatással lehet az egészségünkre, és egyesek úgy vélik, hogy ennek oka a probiotikumokban és a prebiotikumokban keresendő. De hogy függnek ezek össze? És mi a különbség a kettő között?
Probiotikumok
A probiotikumok élő mikroorganizmusok – gyakran baktériumok –, amelyek elfogyasztása egészségügyi előnyökkel járhat, mivel fenntartják a „jótékony” mikroorganizmusok szintjét a mikrobiomban. Általában élelmiszerekben – például joghurtban, kombuchában, savanyú káposztában és kimchiben –, illetve étrend-kiegészítőkben találhatók meg, de egyes szépségápolási termékek is felsorolják az összetevők között.
Tényleg hatásosak a tudomány szerint a probiotikumok?
Fontos kiemelni, hogy a probiotikumokat általában étrend-kiegészítőknek tekintik, nem pedig gyógyszereknek. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb helyen (például Észak-Amerikában) nem igényelnek jóváhagyást a forgalomba hozatal előtt, és olyan állításokkal lehet ezeket árusítani, mint például hogy hatással lehetnek a test működésére – mondjuk az immunrendszer támogatása által. Mivel ezek az állítások nem igényelnek jóváhagyást, nincs is garancia arra, hogy valóban azt teszik, amit állítanak.
Természetesen a probiotikumok potenciális előnyeivel kapcsolatban már többféle kutatást is végeztek, ezek pedig igenis igazolják, hogy vannak jótékony hatásaik.
Egyesek azt állítják, hogy a probiotikumok szolgálhatnak előnyökkel az allergiások, például az asztmások, számára. Egy 2019-es metaanalízis, amely a probiotikumok és az asztma előfordulásának kapcsolatát vizsgálta csecsemők körében, bizonyítékot talált arra, hogy a probiotikumok csökkenthetik az allergiás-asztmás csecsemők tüneteit. De összességében nem találtak elegendő bizonyítékot arra, hogy a probiotikumok megelőzhetik az asztmát.
Egy 2023-as tanulmány, amelyben 40 asztmás ember vett részt, azt találta, hogy egy 8 hetes probiotikumos kezelés után „javult a betegek életminősége és tüdőfunkciós paraméterei, valamint csökkentek a gyulladással kapcsolatos miRNS-ek és a Th2-hez kapcsolódó IL-4.” Itt azonban megjegyezték, hogy további, nagyobb populációval végzett tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy biztosak lehessenek a következtetéseikben.
Arra is találtak már bizonyítékot, hogy a probiotikumok hasznosak lehetnek az antibiotikumos kezelésekkel összefüggő hasmenés gyógyításában. Az antibiotikumok a patogén baktériumok célzásával együtt hasznos baktériumokat is elpusztíthatnak, ami gyomorproblémákhoz vezethet – elméletileg a probiotikumok ezt megakadályozhatják. Bizonyos esetekben az antibiotikumokkal összefüggő hasmenést egy nehezen kezelhető Clostridium difficile fertőzés okozza. Egy 2017-es áttekintés 31 tanulmány alapján azt találta, hogy a probiotikumok hasznosak lehetnek ennek a kockázatnak a csökkentésében.
Azt is meg kell jegyezni, hogy az ezekben a tanulmányokban szereplő emberek nem feltétlenül azokat a probiotikumokat fogyasztották, amelyeket mi kaphatunk az üzletekben. A felmérések gondosan ellenőrzött körülményeivel ellentétben nincs garancia arra, hogy az általunk vásárolt termékek ugyanazokat az anyagokat tartalmazzák, mint egy tudományos tanulmányban használt típus, így lehet, hogy nem is képesek ugyanazt a hatást nyújtani.
Prebiotikumok
Míg a probiotikumok élő mikroorganizmusok, a prebiotikumok a mikroorganizmusok számára jelentenek táplálékot. Ezek nem emészthető vegyületek az élelmiszerekben, így egészen a vastagbélig eljutnak, ahol serkentik a mikroorganizmusok növekedését és aktivitását.
A prebiotikumok néhány ételben is megtalálhatók, például a mandulában, a banánban, a teljes kiőrlésű gabonában, a szójában és a káposztában.
Hogyan hatnak ránk?
A prebiotikumok potenciális egészségügyi előnyeiről szóló adatok egyelőre eléggé korlátozottak. Ami létezik, az is főként a bélre gyakorolt hatásukra összpontosít.
Ami a bélrendszert illeti, az egyik leggyakoribb probléma, amellyel az emberek szembesülnek, az a székrekedés. Bár néhány kisebb tanulmány azt sugallja, hogy a prebiotikumok segíthetik a székletürítést a felnőttek körében, egy friss áttekintés ellent mond ennek. Eszerint ugyanis a jelenlegi kutatások túl korlátozottak ahhoz, hogy ezek alapján kimondhassuk: a prebiotikumok alkalmasak a székrekedés kezelésére.
De egészen más területen is megnézték már a prebiotikumok hatásait. Egy nemrégiben végzett tanulmány 36, 60 évesnél idősebb ikerpárt vizsgált meg az agyműködésük szempontjából. Ennek során azt találták, hogy azok, akik napi szinten prebiotikumos étrend-kiegészítőt szedtek 12 héten keresztül, észrevehetően jobb eredményeket értek el a különböző kognitív tesztekben, mint a kontrollcsoport. Bár a tanulmány szerzői szerint az eredmények „ígéretesek”, a minta túl kicsi ahhoz, hogy biztonsággal alátámaszthassák a hipotézisüket.
Nem azt mondjuk tehát, hogy nem érdemes ilyen étrend-kiegészítőket fogyasztani. De tartsuk szem előtt a következőket: attól, hogy az összetevők listáján fel vannak tüntetve, még lehet, hogy nem érezzük majd a jótékony hatásaikat, hiszen egyes élelmiszerfeldolgozási-módszerek miatt ezek könnyen lebomolhatnak.
További kutatásokra lesz szükség
Bár mind a probiotikumok, mind a prebiotikumok szempontjából ígéretesek a lehetőségek, ma még nem rendelkezünk elegendő tudományos információval ahhoz, hogy egyértelműen kijelenthessük, mennyire hasznosak a szervezetre nézve.
Még több életmódcikk:
