A táplálkozás terén kevés dolog maradt, amiben szinte teljes az összhang a különböző nézetek terén. Ez alól ritka kivétel az érzéki örömökkel is kecsegtető mediterrán diéta, amely sokkal inkább egy életmód, mint egy betegség vagy fogyni vágyás idején követendő szabályrendszer. Ahogy a nevéből is kiderül, a déli országok tudhatják magukénak: az ottani klímának, környezetnek megfelelő ételeket és italokat öleli fel, melyeknek számos jótékony egészségvédő hatása ismert.
Kutatások bizonyítják, hogy a mediterrán jellegű étrend nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek (például magas vérnyomás, érszűkület, infarktus) ellen véd, de egyes daganatos betegségekkel szemben is. Gondoltad volna például, hogy a rendszeres paradicsomevés (a benne található likopin révén) csökkenti a prosztatarák kockázatát? Ráadásul a likopin felszívódása a főzés hatására még jobb lesz, így a sűrű és zamatos paradicsomleves vagy egy mennyei pizzaszósz e tekintetben kedvezőbb a nyers paradicsomnál. Máris szimpatikusabb lett az olasz konyha!
Olvastad már?
A paradicsom titokzatos összetevője
De itt álljunk meg egy pillanatra! Vajon valóban az olaszoké-e a dicsőség a mediterrán diéta „kitalálásáért”?
A válasz: a mediterrán étrend gyűjtőfogalom, amelyet Ancel Keys amerikai tudós az 1950-es években alkotott a Földközi-tenger térségében élő népek hagyományos étkezésére. Bár a déli népek étrendjének egyes elemei különböznek, közös vonásaik révén mégis egységesen megkapták a mediterrán jelzőt.
Melyek ezek a közös vonások?
A mediterrán diéta alapjai:
- az étkezések alapját a teljes őrlésű gabonafélék, burgonya, zöldségek, gyümölcsök valamint hüvelyesek alkotják,
- friss, helybéli, szezonális összetevőket használnak: gyümölcsöt, zöldséget, fűszernövényeket (ez azzal is jár, hogy a sóval óvatosabban bánnak)
- gyakran kerülnek tengeri halak a tányérra (makréla, hering, lazac, tonhal)
- a soványabb, fehér húsokat (például baromfi) előnyben részesítik a vörös húsokkal (sertés, marha) szemben,
- ritkábban választják a zsíros tejtermékeket,
- jó minőségű olívaolajjal főznek hidegen, melegen (tehát a sansa, pomace nem védi a szíved, sőt),
- az olajos magvak és egyéb növényi olajok gyakori összetevői a menünek,
- édesség gyanánt főleg aszalt gyümölcsöket, gyümölcsleveseket, teljes kiőrlésű lisztből készült süteményeket esznek (vagyis: kevesebb cukrot használnak)
- szeretik a vörösbort, igen ám, de ezt is csak módjával és a jobbik fajtából.
A fentiek mellett a mediterrán diétának az aktív életmód, valamint az egészséges társas és lelki tényezők is elengedhetetlen kellékei. A tánc öröme, a napközbeni sziesztázás, a közös étkezések, a sok beszélgetés (akár kicsit hangosabban is) mind-mind hozzájárulnak a déliek derűjéhez, egészségéhez.
Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a globalizáció azért sokat rontott a helyzeten, és délen sem minden fenékig tejfel - a gyorséttermek elterjedése, a nyugati rohanó, stresszes életmód és a túlevés, kevés mozgás a mediterrán térség lakóit sem kerülte el. Emiatt a mediterrán diéta is kicsit inkább eszme, mint valóság. De törekedni mindig érdemes rá!
