2020.11.30.

Mostantól így kéne étkezned, hogy neked, a gyermekeidnek és a Földnek is jó legyen

Bodon Judit dietetikus

2019-ben az egyik legfontosabb téma a Föld fenntarthatóságának kérdése lesz. Sokat tehetünk mi magunk is azért, hogy minél jobb legyen a bolygónknak - pl. a táplálkozásunkkal.

Az elmúlt pár évben egyre többet hallunk, látunk a bolygónk ökoszisztémájában jelentkező, a klímaváltozás okozta problémákról. Úgy tűnik, radikális lépésekre van szükség globális és egyéni szinten is annak érdekében, hogy a következő generációk, gyermekeink és unokáink is egy élhető bolygót örököljenek. 2019-ben biztosan nagyon sokat fogunk erről a témáról hallani.

Pár nappal ezelőtt került publikálásra 16 ország közel 40 tudósának közreműködésével, az EAT-Lancet Comission Táplálkozásunk az antropocén korban - Egészséges étrendek fenntartható élelmiszer-ellátási rendszerekből c. tanulmánya. Ahogy a dokumentum címéből is sejthető, a kutatók azt a kérdést járták körbe, hogy miként szükséges étkeznie az emberiségnek, és miként szükséges működnie az élelmiszer-termelésnek annak érdekében, hogy a Föld ökoszisztémája egyensúlyban maradjon.

Lehetséges vajon ez?

A Föld népessége évről-évre exponenciálisan nő, 2050-re becslések szerint 10 milliárd ember él majd bolygónkon. Azt mindannyian tudjuk, hogy táplálkozásunk, életmódunk alapvetően határozza meg egészségi állapotunkat, és hogy a ma vezető halálozási okok, illetve krónikus betegségek (pl. szív- és érrendszeri-, egyes daganatos, mozgásszervi betegségek) jelentős része megelőzhető egy kiegyensúlyozott, egészséges étrenddel. A most megjelent kutatási eredmények szerint, ha áttérnénk az alábbi étrendre, akkor évi 11 millió haláleset lenne megelőzhető.

Prof. Walter Willett, a harvardi T.H. Chan Közegészségügyi Intézet professzora szerint annak érdekében, hogy 2050-re az emberek étrendje egészséges legyen, alapvető változtatásokra van szükség: duplájára kellene növelni a gyümölcsök, a zöldségek, a diófélék és a hüvelyesek fogyasztását, míg a vörös húsok illetve a cukor fogyasztását kevesebb mint felére kellene csökkenteni. Egy növényi alapanyagokban gazdag, állati eredetű alapanyagokban szegényebb étrend segítheti mind az egészségünk hosszú távú megőrzését, mind környezetünk fenntarthatóságát. A javasolt napi menüt ~2500 kcal energiatartalmúra tervezték, amelynek alapjai a növényi eredetű élelmiszerek:

a napi energiabevitel ~ harmadateljes értékű gabonákból kell származzon (ez kb. 230 g-ot jelent rizsből/tésztából/kenyérféléből/kukoricából stb.),
a magas keményítőtartalmú zöldségekből, mint pl. a burgonya mindössze napi 50 g az ajánlás,
zöldségekből 300 g, gyümölcsökből pedig 200 g a napi javasolt mennyiség.

Fehérjeforrásként:

tejből, ill. tejtermékekből összesen 250 g,
vöröshúsokból 14 g, szárnyasokból 29 g, azaz húsfélékből összesen 50 (!) g,
egy negyed tojás,
30 g hal, és
75 g hüvelyes, illetve
50 g dióféle

a javasolt napi mennyiség.

Zsírokból 40 g telítetlen és 12 g telített zsír az ajánlott mennyiség, míg hozzáadott cukorból 31 g, ami a javasolt napi energiabeviteli értéknek kevesebb mint 5%-a - ez még az aktuális WHO ajánlásnál (~10%) is szigorúbb javaslat.

A fenti ajánlásokban foglaltak persze nem azt jelentik, hogy naponta 29 g csirkehúst ehetünk vagy kell ennünk, hanem sokkal inkább azt, hogy érdemes heti 1-2 alkalommal húsmentes napokat tartani - és a húsevős napokon is mértéket tartani.

Ugyanakkor a kutatók kitérnek arra is, hogy a javasolt változtatásokat, arányokat természetesen mindig az adott országra, régióra kell alkalmazni, az általuk összeállított ajánlás nem jelenti azt, hogy a világon mindenkinek ugyanazt kell ennie. Az országoknak az éghajlati jellemzőikre tekintettel speciális a mezőgazdasági termelésük, valamint figyelembe kell venni a kulturális különbségeket is.

Az egészséges étrend kialakítása mellett fontos a mezőgazdasági, ipari termelés átalakítása is, hiszen az élelmiszer-előállítás - hatalmas volumenének köszönhetően - nagyon komoly hatással van az ökoszisztémára. Fontos stratégiai feladat a termelés technológiai átalakítása, a fogyasztás csökkentése, az élelmiszer-pazarlás, -hulladék mennyiségének minimalizálása.

Hogy mennyire megvalósíthatóak a fenti ajánlások egyik napról a másikra, az nyilván kérdés. Ami biztos, hogy nem csak globális, nemzetközi stratégiai szinten kell fellépni a bolygónk védelmében, hanem egyéni szinten is nagyon fontos változtatnunk - hiszen saját egészségünknek mi vagyunk az elsődleges őrzői, és a bolygónk egészségének is mi vagyunk a kulcsa. Fussátok át a fenti ajánlásokat, nézzétek meg, a ti étrendetek hogy viszonyul ezekhez, és gondoljátok át, mit tudnátok változtatni rajta. Én személy szerint igyekszem a fentiekből minél többet megvalósítani, az élelmiszer-pazarlást pedig a minimuma csökkenteni.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: