Még nyár közepén született meg az az umamiról, az ötödik ízről szóló cikk, amelyben erről a ritkán hallott és kevésbé ismert ízhatásról gyűjtöttem össze a legfontosabbakat.
NO MSG!
Ebben a cikkben szó volt az umamihatást erősítő ízfokozó adalékanyagról is, a nátrium-glutamátról, angol nevén monosodium glutamate-ról, az MSG-ről. Már ott is leírtam, és azóta is épp elégszer hallani, hogy mérgező, rákkeltő, és ki tudja még milyen címkét aggattak rá. A panaszok a fejfájástól és a magas vérnyomáson keresztül a gerincfájdalomig valamint a verejtékezésig sorakoznak, de laboratóriumban még nem sikerült egyértelműen bebizonyítani azt, hogy a panaszok oka valóban az MSG lenne.
Tévhit?
Na hát ennek vége. Nem elég, hogy természetesen is előfordul bizonyos ételekben, tehát elég nehéz elkerülni, de mesterséges adalékanyagként is elképesztő sok ételben megtalálható, és mivel nem szerepel tiltólistán, a gyártók szabadon használhatják. Ez persze a vérmes ellenzőknek nem lehet elég ok arra, hogy ne tegyenek meg mindent azért, hogy ne fogyasszák el – csak mondom, hogy ez kifejezetten kemény munkájukba kerül. De nemrég az is bebizonyosodott, hogy felesleges ez a sok erőfeszítés,
az MSG ugyanis nem méreg.
Az Amerikai Kémia Társaság (ACS) ez év augusztus 25-én publikált ugyanis egy videót, amely ezt a közel 60 éves legendát szeretné egyszer s mindenkorra helyretenni. Az egész akkor kezdődött, amikor a60-as években a New England Journal of Medicine-ben, az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb orvosi folyóiratában megjelent egy publikáció, melyben az író "Kínaiétterem-szindrómának" nevezte azt a tünetegyüttest, melynek során a karokba lesugárzó nyak és hátfájást, általános gyengeséget és szívdobogást érzett, miután elfogyasztott egy nagyobb adag kínai ételt egy étteremben. Az MSG-t okolta, és a későbbi laborkísérletek ugyan nem támasztották alá a kijelentéseket, azt azonban bebizonyították, hogy nagyon nagy mennyiségben, éhgyomorra fogyasztva az erre érzékeny embereknél felléphetnek hasonló tünetek. Ezért aztán tartotta magát a hiedelem.
Nem csak a kínai éttermekben
Ugyanakkor fontos megértenünk, hogy a glutamát a szervezetünkben és bizonyos ételekben - irónikus, hogy pont abban a szójaszószban is, amivel nyakon öntjük a NO MSG jelzéssel ellátott kínai menünket is - természetesen előforduló vegyület, és a videó szerint az MSG-ben a vegyület nátrium része csupán arra szolgál, hogy könnyen az ételre tudjuk szórni. Nátrium meg ugye az asztali sóban - nátrium-klorid - is van.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pont az előbbiek fényébennem minősíti veszélyes anyagnak az MSG-t, és engedélyezi annak mérsékelt fogyasztását. Vagyis az MSG kálváriája hivatalosan véget ért. Az már más kérdés, hogy a tényleg érzékenyebben reagálók mennyire tartják életbena városi legendát, valamint hogy például Magyarországon mennyire terjedt el eleve az MSG-ellenzés, azaz mekkora a legenda, amit darabjaira kell szednie a tudománynak.
Ezeket olvastad már?
Kiderült, hogy eddig mindenki rosszul főzte a rizst, amiből nagy...
A rizs főzése sokaknak egy igazi mumus: mindenki főzi, de a legtöbben rosszul. Ráadásul ha nem figyelünk oda, még veszélyes is lehet az egészségünkre.
Hering András
Mindent az "E"-kről
Te sem tudsz tájékozódni a csomagolások ijesztő E-kavalkádjában? Itt egy kis segítség!
Coook
Umami: az a titokzatos ötödik íz
Már általános iskolában megtanultuk, mi a négy alapíz: édes, sós, savanyú, keserű. Pedig van még egy titokzatos ötödik is, amelyről azonban igen keveset tudunk!
Coook
Ne mosd a csirkét!
"Öblítsük le a húst, és egy papírtörölközővel töröljük szárazra!"... vagy inkább NE! Olvass tovább, megmagyarázzuk miért.
Coook
