Mindent az "E"-kről

Te sem tudsz tájékozódni a csomagolások ijesztő E-kavalkádjában? Itt egy kis segítség!

Nemrég volt egy kommentváltásom itt a NoSalty-n egy cikk kapcsán, mely arról szólt, milyen jól jönnek néha a félkész ételek a konyhában. Az egyik olvasó megjegyezte, hogy persze, de például egy leveles tészta tele van "E"-vel. Ez sarkallt arra, hogy jobban tájékozódjak a témában, és megosszam veletek, amit találtam.

Az adalékanyagok - vagyis a tartósítószerek, színezékek, ízesítők, zselésítők, édesítők, emulgeálószerek, antioxidánsok, savanyúságot szabályozó anyagok - és a lista nagyon hosszú - körül állandó a vita, hogy egészségtelenek-e, ha igen, mennyire, hogy szükségesek-e egyáltalán, és hogy pontosan mi is történik, ha az ember elfogyasztja ezeket.

Példák az EU-ban elterjedten használt tartósítószerekre

A hisztéria minden esetben akkor jön, ha kevés az információ. Kevesen és keveset tudunk ezekről az anyagokról, és könnyű azzal ijesztgetni minket, hogy egészségtelenek, rákkeltőek, vagy más betegségeket, például allergiát okoznak. Azt gondolom, fontos tudnunk, hogy az "E"-k között is vannak természetes alapanyagok, és vannak mesterségesen előállított adalékanyagok is. Mint ahogy az is nagyon fontos, hogy ezeket az "E"-vel jelölt anyagokat az EU megfelelő szervei rendszeresen ellenőrzik, így szigorú biztonsági és ételminőségi előírások mellett csak bizonyos arányokban használhatók. Ha egyszer egy "E" elveszti az engedélyét, soha többet nem kerülhet vissza a listára.

Nagyon hosszú ez a bizonyos lista, összesen 26 csoportját ismerjük az adalékanyagoknak, a habstabilizátoroktól a hajtógázokon keresztül a töltőanyagokig. Így nehezen tudnám felsorolni az összes “jó” és a “rossz” "E"-t. Viszont az angolul tudóknak itt egy összeállítás olyanoktól, akik ezt megtették helyettem. Ezt a listát régóta őrizgetem, és ha kétségem van, előveszem, bár jó tudni, hogy ez az USA-szabályozásnak megfelelő felsorolás, és nem biztos, hogy teljesen egyezik az EU-szabályozással.

A tartósítószerek talán a legkényesebbek. Tartósítani ugyanis a megnövekedett kereslet és igények miatt muszáj, és ezt a gyakorlatot több száz éve megtanultuk. Szárítással, füstöléssel, sózással, így vagy úgy, de hosszabbá tettük az ételek eltarthatóságát. Ma is ez történik, de persze a tudomány a segítségünkre siet. Az eufic.org (European Food Information Council – Európai étel-információs tanács) részben magyarul is elérhető honlapja szerint: „Az élelmiszerek mikroorganizmusok hatására bekövetkező romlásának késleltetésére anti-mikróbás hatású anyagokat használnak, melyek gátolják, késleltetik vagy megelőzik a baktériumok, élesztők, és penészek növekedését és osztódását.”

Ez így rendben is van, csak az a kérdés, hogy ezek milyen anyagok. A szabályozás leírása szerint 3 fő csoportba sorolhatók: a szulfitok, a nitrit- és nitrátvegyületek, valamint a benzoesav és annak kálciummal, nátriummal és káliummal alkotott sói. Ezek közül az átlagember számára értelmezhetetlen vegyületek közül gondos és szinte állandó vizsgálatok alapján a szulfitok egy csoportjánál, bizonyos szervetlen szulfit adalékanyagnál (E220-228), valamint a benzoesavnál és egyes származékainál (E210-213) számoltak be arról, hogy ártalmas reakciókat okoztak. Ezek légzési nehézséggel, zihálással és köhögéssel jellemezhető asztmás reakciót válthatnak ki az arra érzékenyeknél. Pontosan emiatt, valamint egyéb előírások miatt az EU-ban minden élelmiszergyártónak kötelessége feltüntetni a csomagoláson a használt adalékanyagokat.

A színanyagok közt sok a természetesen előállított színezék. Ilyen az E100, a kurkumin, a kurkumából nyert sárga, vagy az E150a, ami az egyszerű karamell. Itt is vannak ugyanakkor ellentmondásos anyagok: a tartrazin nevű mesterséges sárgát összefüggésbe hozták a gyermekkori hiperaktivitással. A zselésítő anyagok közt is sok a természetben előforduló anyag, például a pektin, vagy az antioxidánsoknál az aszkorbinsav, azaz a C-vitamin.

Tehát tényleg nem minden "E" a rossz, de ember legyen a talpán, aki egy boltban állva a csomagolást olvasgatva azonnal tudja, mi biztonságos. Viszont azt gondolom, hogy ha azt a néhány, számunkra ijesztő vagy bizonytalan "E"-t megtanuljuk az interneten elérhető listák egyikéből, akkor sokkal tudatosabban és biztosabban vásárolhatunk illetve étkezhetünk.

Hozzászólások

Törölt felhasználó

Ez egy tök jó cikk. Bizony, az ilyesféle ("nem veszek ezt/azt, mert sok benne az E...") undortrendeket mindig a tudatlanság szüli. De hiába, mindig vannak, akik szeretik meglovagolni az ilyen összeesküvéses tömeghisztériákat :D A magyar nyelvben is sok az E, mégis szeretjük! :) (Félreértés ne essék, ett?l még nyilván jobb, ha valami természetes alapanyagokból készül, de ha azt E-vel jelölik és nem azonnal öl meg, hanem várni kell rá 70 évet, akkor fel?lem jöhet! :D)

Törölt felhasználó

Nekem a "kedvencem" a karragén. Pár éve jelentkezett nálam el?ször bélgyulladás, azóta évente 1-2x el?fordult, pedig próbáltam odafigyelni az étkezésekre, a f?zésre, pl. csíp?set nem ettem, zsíros szintén ki volt zárva, stb., vettem jó edényeket, amikbe nagyon kevés zsiradék kell a sütéshez, kaptam párolót, és mégis. Aztán egyszer kíváncsiságból rákerestem, hogy mi is az a karragén, mert kb. mindenütt ebbe futottam bele (E407). Meglep?dve olvastam, hogy bélgyulladást okozhat. Amióta kerülöm azokat az élelmiszereket, amiben van, érdekes módon nem volt semmi problémám... A nagy ellenségem, a zsír sem okoz gondot a házi tejszínben, ahogy a háztól vásárolt sonka sem, amit felvágottként eszek, amíg viszont bolti tejszínt vettem meg "egészséges" csirkemellsonkát, addig pár havonta el?jött... 1,5 éve semmi bajom.

Törölt felhasználó

A Corvinus Élelmiszertudományija szerint :) Élelmiszer adalékok /A düsseldorfi egyetem gyermekrák-kutató klinikájának közlése/ 1. Ártalmatlan adalékok: E 100, 101, 103, 104, 105, 111, 121, 122, 126, 130, 132, 140, 151, 160, 161, 162, 163, 170, 174, 175, 180, 181, 200, 2001, 202, 203, 236, 237, 238, 260, 261, 262, 263, 270, 280, 281, 282, 290, 300, 301, 303, 305, 306, 307, 308, 309, 322, 325, 326, 327, 331, 332, 333, 334, 335, 336, 337, 382, 400, 401, 402, 403, 404, 405, 406, 408, 410, 411, 413, 414, 420, 421, 422, 440, 471, 472, 473, 474, 475, 480 2. Gyanús adalékok: E 125, 141, 150, 153, 171, 172, 173, 240, 241, 477 3. Veszélyes adalékok: E 102, 110, 120, 124 4. Egészségkárosítók: - Bélpanaszok: E 220, 221, 222, 223, 224 - Emésztési zavarok: E 338, 339, 340, 341, 450, 461, 463, 465, 466, Jégkrém E 407 - B?rbetegségek: E 230, 231, 232, 233 - A B12 vitamin károsítása: E 200 - A koleszterin károsítása: E 320, 321 - Idegérzékenység: E 311, 312 - Szájpenész, szájgyulladás: E 330 a legveszélyesebb /rákkelt?/, tartalmazzák: Schweppes citrom, Aroma mustár, Mezzo-mix, Rákkonzerv, Bonbel sajt, Dobo- zos gomba 5. Rákkelt? adalékok: E 131, 142, 210, 211, 213, 214, 215, 216, 217, 239 Az E 123 fokozottan rákkelt?!!! /Az Egyesült Államokban és a volt Szovjetúnióban már betiltották!/

Iszetnefer

Köszi a listát

Coook

Koszi ezt a szuper listat a cikkhez :)

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Ez az 5 dolog kell a legfinomabb bundás kenyérhez

Készüljön reggelire vagy vacsorára, esetleg hétvégi dekadenciával ebédre, a bundás kenyérnek van néhány kritikus követelménye, amit nem érdemes elhibázni. Elő a tojással és a serpenyővel, süssük meg álmaink kenyerét!