Két éve ilyentájt vettem részt az első Balatoni Gasztrotérképes eseményen, és azonnal beleszerettem a projektbe. Az alapítók,Szauer Judit és Budavári Dóra, azt tűzték a zászlajukra, hogy megmutatják az embereknek, mennyi dögös kis étterem, szeretnivaló pincészet, izgalmas bisztró van már a Balaton mindkét partján.
A projekt három éve indult, azóta töretlen a siker, jelenleg 64 hely található a térképen, ami idén tavasztól már applikáció formájában is elérhető - Androidra illetve IOS-re is fejlesztették az alkalmazást. A baráti kezdeményezésből indult gasztronómiai iránytű mára komoly szakmai elismeréssé nőtte ki magát:
garanciát jelent a minőségre, ha valaki fent van a kedves grafikákkal tűzdelt, gyerekkori kincskereső térképeket idéző leporellón.
Az idei első túránkon az északi part négy borbirtokára látogattunk el - az időjárás ugyan nem kedvezett nekünk, de meg kellett állapítanunk, hogy még ködös-borús időben is mennyire lélegzetelállítóan gyönyörű a Káli-medence. Első állomásunk a Szászi Birtok volt, Hegymagason. A csodálatos természeti környezetben fekvő borbirtokra akkor is érdemes ellátogatni, ha sem éhesek, sem szomjasak nem vagyunk, pusztán a hangulatért is megéri meglátogatni őket - bár úgysem bírjuk majd megállni, hogy ne kóstoljunk meg valamit. A Szászi Birtokon ökológiai gazdálkodásból származó, kézzel metszett - bio - borokat értékesítenek, és a konyhájukon, a Viridáriumban is igyekeznek helyi alapanyagokból összeállított, tájjellegű ételeket kínálni.
Roli, a séf a kertből szerzi a fűszernövényeket, amivel aztán a többek között a Kalla Vendégházból származó sajtokból összeállított tálat díszíti. A birtoktál és a sajttál amúgy az egyik nagy kedvencünk volt a Viridárium étlapjáról, és ha arra jártok, akkor a hagymás rostélyost vagy a préselt mangalica hasaalját is kötelező megkóstolni. Akárcsak a birtok egyik favoritját, a gyöngyözőbort. Egyébként mivel Szásziék egy-két külföldi fajtát leszámítva főleg badacsonyi szőlőfajtákból készítenek borokat, érdemes akár egy éjszakát is maradni, és ha nem is kiinni, de legalábbis végigkóstolni a pincét.
Második megállónk a Nyári Pince volt, ahol Nyári Ödön borász fogadott minket egy-egy pohár Olaszrizlingre, Chardonnay-ra és Szürkebarátra. Nyári úr véletlenül lett borász - édesapja szőlőjét örökölte meg Hegymagason. A múlt század közepén épült ház tornácáról és a mellette lévő lugasból olyan kilátás nyílik a borvidékre és a Balatonra, amilyet
receptre kéne felírni mindenkinek - akárcsak Nyári úr vendégszeretetét és meséit.
A Borbély Borház, Vendégház kedves családi vállalkozás, ahol két generáció dolgozik együtt. A Badacsonytomajon lévő birtok sokat nőtt 1981-óta, mikor Borbély úr és felesége nászajándékba kapták a pincészet első tagját. Borbélyéknál kellemes borok, kedves kiszolgálás és kényelmes vendégház várja a vendégeket. Mivel a birtok közel esik a bicikliúthoz, érdemes úgy időzíteni, hogy délután érjünk hozzájuk, amikor már nem kell többet tekernünk, és megpihenhetünk az árnyékban egy pohár bor, és a háziasszony mennyei sós házi sütijei mellett.
Utolsó állomásunk a sokak által ismert Homola Borterasz volt. A Paloznaki Jazzpiknik egyik ikonikus helye egész nyáron várja azokat, akik egy csodálatos kilátásra, jó borokra, és finom falatokra vágynak. A húszas évek hangulatát idéző enteriőr, a remek borok és a jó hangulat garantált, akkor is, ha a szőlőbe szabadult DJ muzsikájára vagyunk kíváncsiak, és akkor is ha csak kellemes nedűre, és szép kilátásra vágyunk.
Itt tudhatsz meg még többet a fenti helyekről!
