A szója pár évtizede vált közismertté hazánkban. Annak idején csupa jót hallottunk róla, dicsérte mindenki, valódi csodaszernek számított. Sokan szójából készült pörköltet, fasírtot ettek, ha egészségesebb ételekre vágytak, esetleg fogyni akartak, vagy magas koleszterinszinttel, cukorbetegséggel bajlódtak.
Napjainkra azonban a szójáról kialakult kép kissé árnyaltabb lett. Bár felhasználása folyamatosan nő, már nem feltétlenül tekintjük csodaszernek.
Mit kell tudni a növényről?
A szója a babfélékhez, a zöldborsóhoz, a lencséhez és a földimogyoróhoz hasonló hüvelyes növény. Évezredek óta termesztik Kína déli részén és Mandzsúriában. Mivel őshazája a Távol-Kelet, hagyományos konyhában elsősorban Kínában, Japánban és Óceániában ismert. Az utóbbi évtizedekben azonban Amerikában és Európában is egyre gyakrabban használják. Nálunk is kapható a nagyobb boltokban például szójatej, szójacsíra, szójatúró (tofu, tofutti), szójajoghurt (yofu), szója főzőkrém, szójaszósz, erjesztett szójatermékek (miszó, tempeh) stb., vagy az ázsiai boltok kínálatában szerepel például a szója úgy mint edamame, natto, tamari, kinako/kinnoko, nimame, okara, yuba.
Olvastad már?
Hogyan hat egészségünkre?
A szója, hasonlóan más hüvelyesekhez számos hasznos tápanyag forrása.
- Kiemelkedően sok, jó biológiai értékű fehérjét tartalmaz, ezért jelentős szerepet játszik a vegetáriánus táplálkozásban. Ezen kívül is egyre szélesebb körű a felhasználása kedvező tápanyag-összetételének köszönhetően.
- Magas fehérjetartalma mellett ugyanis alacsony a zsírtartalma, nem tartalmaz koleszterint, magas a folsav-, a kálium-, a kalcium-, a vas- és a magnéziumtartalma.
- A fentiek mellett biológiailag aktív vegyületek, ún. izoflavonok is találhatóak benne. Ezek a vegyületek kedvező hatásúak a daganatok és a csontritkulás megelőzésében, enyhítik a menopauza kellemetlen tüneteit, segítik a vérnyomás szabályozását, csökkentik a vér koleszterinszintjét, amelyhez hozzájárul a magas élelmi rost tartalma is.
- A biológiailag aktív vegyületek antioxidáns hatása, valamint a szójában található telítetlen zsírsavak (linolsav) és lecitin csökkentik az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát és hozzájárulnak az érfalak rugalmasságának megőrzéséhez ezzel segítik a szív- és keringési betegségek megelőzését.
Sajnos azonban a szója sem tökéletes
A fentiek alapján látható, hogy a szója táplálkozás-élettani szempontból értékes tápanyagokat tartalmaz, megítélése mégsem teljesen pozitív, mivel hasznos anyagokon kívül találhatóak benne káros anyagok is.
- Ezek nagy része hatékony enzimgátló, ilyenek például a tripszin-inhibitorok, amelyek gátolják a fehérjék emésztését. Ebből adódóan a szóját tartalmazó ételek elfogyasztása után emésztőszervi panaszok fordulhatnak elő, ezért például hasnyálmirigy problémák esetén a szója fogyasztása kifejezetten kerülendő.
- A szója többek között tartalmaz hemagglutinint, amely vérrögök képződését segíti elő, valamint goitrogéneket is, amelyek a pajzsmirigy működését befolyásolják.
- A benne található fitátok megakadályozzák az ásványi anyagok felszívódását.
- Jelentős rosttartalma pedig az arra érzékenyek esetében puffadást okoz.
- A világ szójatermelésének jelenleg több mint felét biztosító amerikai kontinensen termelt szója nagy része génkezelt. A génmódosított alapanyagok hasznosításának egészségi és egyéb következményei még nem teljesen tisztázottak.
- A szója fogyasztásának további kockázata az, hogy allergizáló hatású. Növekvő élelmiszeripari felhasználásának következtében a szójaallergiások száma folyamatosan nő.
Következésképpen: bár a szója fogyasztása számos az egészségünkre kedvező hatással bír, mégsem csodaszer, nem körültekintő fogyasztása kockázatokat rejthet.
