A karós babot a fagyosszentek után, tehát már most elkezdhetjük helyére vetni. Elég sokféle fajta közül választhatunk, a babszemek méretében, színében és zamatában lehetnek főbb különbségek. Mindegyiket futtatni kell, hosszuk elérheti a 2-3 métert is, ami pont ideális arra, hogy sátor alakú támasztékunkat teljesen befussák.

Hogyan készítsük?

A kisgyerekek számára tervezett sátor elkészítése kezdő kertészek számára sem jelent különösebb gondot. Körülbelül 1x1 méteres területet jelöljünk ki, ez lesz a sátor alapja. A négyzet sarkaiba és a felezőpontokba szúrjunk le egy-egy erős, egyenes botot, bambuszt (kb. 2,5 m hosszút), és a tetejüknél kössük őket össze. Ne felejtsünk el bejáratot hagyni a sátornak! A támasztékok tövébe 6-8 szem babot ültessünk el kb. 5 cm mélyen, és várjuk, ahogy nő a növényünk, segítsük, terelgessük, hogy a támasztékon felfelé terjeszkedjen.

A bab elég vízigényes növény, sokat kell öntözni, de van egy trükk, a mulcsozás, amivel tovább marad a föld nedvesen. Ha a növények tövét lefedjük akár apró fakéreg darabokkal vagy vágott fűvel, akkor később szárad ki. Kb. 3 hónap elteltével érik be a termésünk, ekkor leszüretelhetjük közösen a gyerekekkel. Ha több gyerekünk van és helyünk is akad bőven, akkor készíthetünk több sátrat is, a gyerekek biztosan szívesen bújnak el alatta és játszanak indiánosdit.

Milyen fajtákat válasszunk?

Talán a legdekoratívabb fajta a tűzbab, mivel pirosló virágai nyár végéig virítanak. Klasszikus karós bab a Juliska, amelynek virágai fehérek, hüvelye sárga, ami szintén jól mutat. A Corona elnevezésű zöld hüvelyű bab igen erőteljes növekedésű, ami miatt szintén ajánlott sátras támrendszerhez. Óriási fehér babja salátába kiváló. A Zalán lima-bab abban jó, hogy szárazságtűrő, tehát nem igényel annyi vizet, mint a többi babféle. Tarka babja frissen a zöldbabhoz hasonlóan használható, teljesen beérett száraz szemei szárazbabként.