Az Egyesült Államokban kifejezetten sok egészségtelen gyorskaja fogy, és statisztikák szerint az ország déli részén rosszabb a helyzet. A Harvardi Egyetem kutatói éppen ezért ezt a területet választották arra, hogy teszteljék: vajon ha az emberek tudják, hogy mit esznek, mennyi kalória van egy-egy ételben, és milyen makrotápanyagokból áll, akkor tudatosabb döntéseket hoznak?
A The BMJ tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint igen – van remény tehát, hogy az egyre több helyen bevezetett kalóriacímkézés hozzájárul az egészségesebb választásokhoz. A szakértők két periódusban vizsgálták az egyik déli gyorsétteremlánc eladási statisztikáit: az egyik periódusban nem voltak kalóriacímkék az ételeken, a másodikban pedig már igen. Az egész kutatás három évig tartott, ebből két év volt a hagyományos működés, egy pedig az, amikor a tulajdonosok feltüntették az ételek összetételét és kalóriatartalmát is. Ezt egyébként nem azért tették, mert annyira szerették volna – 2018 óta központilag kötelezik az amerikai gyorséttermeket, kávézókat, mozikat erre.
A 2015 áprilisa és a 2018 áprilisa közötti 50 millió tranzakcióból a szakértők azt szűrték le, hogy vásárlásonként 60 kalóriás csökkenéssel járt a kalóriacímkék bevezetése.
A kutatók megjegyezték, hogy mindez nem azt jelentette, hogy a vásárlók az egészségesebb megoldásokat választották, hanem azt, hogy összességében kevesebb ételt vettek. A kutatás későbbi szakaszában a szakértők azt vették észre, hogy megint minimálisan megnőtt a kalóriafogyasztás, így a végső eredmény a tranzakciónként 23 kalóriával kevesebb fogyasztás lett.
Az Oxfordi Egyetem erre azzal reagált, hogy bár a 23 kalória nem tűnhet soknak, hosszú távon rengeteg pozitív hatása lehet a kalóriabevitel csökkenésének, még ilyen kis arányban is. Az elhízás társadalmi szintű probléma, és az ilyen apró lépésekkel is hatékonyan lehet ellene tenni.
Még többet a gyorskajáról:
