6 extrém húsvéti szokás a keresztre feszítéstől a tányértörésig

Szerbia: a tojástörés

Húsvét vasárnapján indul a tojástörés az ortodox szerbeknél. A családozás, barátokhoz látogatás megkezdődik, és az otthonokban összemérik erősségüket a tojásoknak. Két ember összekocogtatja a megmérettetésre kiválasztott tojásokat és kiderül, hogy kié az erősebb. Vannak települések, ahol a nyertesen gyűjtik az összetört tojásokat, máshol az a hiedelem, hogy aki sok mindenkit legyőz, szerencsés lesz az éve további része.

Franciaország: giga omlett készítése

Nem is csodálkozunk, hogy egy közösségi étkezéses tradícióról híres néhány dél-francia város. Húsvétkor természetes a tojásfogyasztás, de több ezer, akár több tízezer tyúktojásból reggelit készíteni azért nem kis kihívás. Van, ahol 50-60 önkéntest is foglalkoztatnak, hogy feltörjék a tojásokat, majd minden flottul menjen az egyetlen óriási serpenyőben készítendő tojásreggelivel. Ha elkészült a több ezer tojásból álló finomság, a közösségek együtt fogyasztják el, természetesen nagy örömmel és finom borokkal.

Görögország: korfui repülő agyagedények

Állítólag a velencei hódoltság idejéből maradt meg a tradíció, amikor a szigetlakók húsvétkor az ablakokon dobálták ki edényeiket, hogy ez a tett azt jelképezze: lesz olyan gazdag az év, hogy újat is tudnak vásárolni helyette. Ez mára úgy alakult át, hogy Korfu városban az úgynevezett „botikat” nagy sebbel-lobbal kidobálják a főtér teraszairól és aki egy-egy cserepet menekít magának, annak szerencsét hoz majd az edénydarab.

Norvégia: rettegés az ünnepen

Modernkori a szokás, egészen pontosan 1923-ban kezdődött el valami, amikor az ünnepre esett éppen egy fontos krimikötet publikálása. Lázban égett az ország, mindenki szerette volna beszerezni a könyvet, amire sokan azt gondolták, igaz történetet dolgoz fel. Ekkortól datálhatjuk, hogy a norvégok az ünnepi napokat bekuckózásra, kirándulásra és utána való olvasásra, esetleg horrorfilmek nézésére használják. Rettegnek és imádják.

Lengyelország: kenyérsütés, férfiak nélkül

Lengyelországban a húsvéti finomságok előkészítésékor egyetlen férfi sem lehet a háznál, mert ez balszerencsét hoz. Azt mondják, ha mégis otthon pihenne a ház ura, egyrészt ő is pórul jár, másrészt az egész családra rájön a balszerencse. Jelesen: a férfi bajusza azonnal megőszül, a kenyér tésztája pedig nem fog szépen megemelkedni a sütésnél, lapos marad és elrontja a húsvéti menüt. Szóval, a férfiaknak kenyérsütéskor kívül tágasabb!

Fülöp-szigetek: keresztre feszítés, kicsit másképp

Egészen hátborzongató amit a Fülöp-szigeteken csinálnak húsvét alkalmával. Évente néhány elhivatott katolikus egy kicsit át is éli Jézus szenvedéseit, ugyanis ön-keresztre feszítés vagy fizikai önostorozást gyakorolnak magukon. Azzal a vállalással teszik mindezt, hogy egyrészt önmaguk megtisztulásához is vezet, de a közösségért is megteszik. A római katolikus egyház irtózik ettől a tradíciótól és igyekeznek beszüntettetni a szeánszokat, de eddig még nem jártak sikerrel.