Számtalan helyen halljuk, hogy a halfogyasztás milyen pozitív élettani hatásokkal jár, ugyanakkor még mindig szinte csak karácsonykor eszünk halat.
Az éves magyar halfogyasztás mintegy 40 százaléka a karácsonyi ünnepi időszakban történik. Az uniós, egy főre jutó éves mennyiség 24 kilogramm, míg Magyarországon a 4,5 kilogrammot is alig érjük el. Ez több okra vezethető vissza: étkezési hagyományok, földrajzi adottságok, életmódbeli szokások. Tenger hiányában a magyar konyhában csak az édesvízi halakat találjuk meg, ha valamilyen különlegesebb, egzotikusabb halat szeretnénk, azt csakis importcikként, általában mélyhűtött formában tudjuk beszerezni. Mégis érdemes körbenézni a szupermarketek halpultjainál, mert könnyedén varázsolhatunk belőlük ízletes fogásokat, nem utolsósorban pedig változatos és egészséges étrendet.
Egészségünk megőrzése
Lazac maga víztartalmának köszönhetően a hal húsa könnyen emészthető, ennek köszönhető gyors romlandósága is. Kedvező energia-, zsír- és átlagos 15-20 százalékos fehérjetartalma miatt a diétás étrendekbe is könnyen beilleszthető. Kiváló forrása a zsírban oldódó A- és D vitaminnak, amelyekkel többek között a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát csökkenthetjük. A vízben oldódó B1- és B2-vitaminok révén pedig izomműködésünket és anyagcserénket javíthatjuk. Omega-3 zsírsavakban gazdag, amelyeket a szervezet nem képes előállítani, ezért táplálékkal kell bevinni.
Hetente kétszer
Egy magyar felnőtt ember átlagosan kéthetente eszik halat, pedig a táplálkozási szakértők ajánlása szerint legalább hetente kétszer be kellene iktatnunk étrendünkbe. Egy 2000-ben elvégzett felmérés szerint azok között, akik hetente egyszer vagy többször ettek tengeri halat, 52 százalékkal kevesebb volt a szívvel összefüggésbe hozható halálozások száma, mint a havonta egyszer fogyasztók körében. Magyarországon, ahol a halálesetek több mint felének a hátterében szív- és keringési betegség áll, ez a tény különösen fontos lehet.
Halat, de milyet?
Zsírosabb és szárazabb húsú halféléket különböztetünk meg a zsírtartalmuk alapján. Zsírosabb halak csoportjába tartozik a ponty, a harcsa, a hering, a lazac, míg a szárazabb húsú halakhoz az amur, a tőkehal, a süllő és a hekk. A tengeri halak közül az egyik leggazdagabb telítetlen zsírsavforrás a makréla, a hazai édesvízi halak közül pedig a pettyes és fehér busa, valamint a kecsege. Ugyanakkor a konyhatechnológián nagyon sok minden múlik! A panírozott és bő olajban kirántott halakat igyekezzünk kerülni, helyette inkább pároljuk vagy grillezzük, így az egészséges alapanyagból egészséges ételt készíthetünk.
