A diabétesz, vagyis cukorbetegség a 20. század nagy népbetegségei közé tartozik (november 14-e a diabétesz világnapja). Középkori feljegyzésekből tudjuk, hogy évszázadokkal ezelőtt is létezett, de sajnos mára a jóléti társadalmak egyik leggyakoribb egészségügyi problémájává nőtte ki magát.
Mindenkinek van legalább egy ismerőse, aki cukorbetegségben szenved, mégsem ismerjük eléggé, hiszen akkor tennénk az ellen, hogy a statisztikák tovább nőjenek. De mit is kell tudnunk róla?
Cukorbetegség akkor alakul ki, ha a szervezet glükóz – polgári nevén szőlőcukor – feldolgozásába hiba csúszik. Amikor valamilyen szénhidrátot veszünk magunkhoz, a szervezetünk különböző részekre bontja azt, többek között glükózra. Ezzel egy időben a hasnyálmirigyünk inzulint – egy speciális hormont – termel, amelynek az a feladata, hogy megnyissa a sejteket, hogy azok a glükózt felvéve, energiát kapjanak. Mindeközben még a máj is termel némi glükózt, ha ne adj Isten, valami probléma történne – böjt, éhezés, szénhidráthiány –, a vér cukorkoncentrációja (a vércukorszint) normális maradjon.A betegség egyik típusában a szervezet nem ismeri fel az inzulint termelő sejteket, és elpusztítja azokat. Ha nincs inzulin, nincs, ami bejuttassa a sejtekbe a glükózt, így azok a vérben maradnak. Mivel emellett a máj is termeli a szőlőcukrot, a vér cukorkoncentrációja megnő, és állandósul a magas vércukorszint. A betegségnek ez a fajtája általában gyermek vagy fiatal felnőtt korban alakul ki, ha időben észreveszik, kezelhető, kis odafigyeléssel pedig abszolút szabályozható.
A cukorbetegek 90 százaléka azonban a kettes típusú diabéteszesek táborába tartozik. A magas glikémiás indexű szénhidrátok, mint a fehér liszt és a cukor, hamar lebomlanak a szervezetben, így gyorsan és tartósan megemelik a vércukorszintet. Ez arra serkenti a hasnyálmirigyet, hogy több inzulint termeljen. Sok év kitartó munkája után a sejtek besokallnak a nagy mennyiségű cukortól, kezdenek ellenállni az inzulinnak, nem nyitják ki a „kaput”, a cukor nem jut be a sejtekbe, a vérben marad. Mivel a szervezet érzékeli, hogy a vér cukorkoncentrációja magas, még több inzulint termeltet a hasnyálmiriggyel. Így már inzulinból is rengeteg van a vérben, a sejtek pedig ellenállnak – mi történik akkor a sok cukorral? A zsírszövetek befogadják a cukrot, a vérből eltűnik hirtelen, leesik a vércukorszint, és a folyamat kezdődik elölről – csak közben jó pár kilóval megnő a testsúlyunk.
Aztán egy idő után a hasnyálmirigy feladja a szélmalomharcot, és nem termeli többé a sejtnyitogató hormont. A rendkívül súlyos, esetenként halálos kimenetelű, kettes típusú cukorbetegség megelőzhető, korai szakaszban pedig visszafordítható. Ehhez azonban megfelelő táplálkozásra van szükség, vagyis olyan ételeket kell fogyasztani, melyek kismértékben és lassan emelik a vércukorszintet. Ilyen például az avokádó, a brokkoli, a káposztafélék, a húsok (halak is), sajtok.
Itt találhatók cukorbetegeknek való receptek! Rovat korábbi cikkei:Tejmentesre tervezveA makrancos babPakóra, tempuraBorstalanság
