A casserole gyakorlatilag nem más, mint egy szaftos, zöldséges tésztarakottas. Mint ilyen, számtalan ízkombinációban elkészíthetjük, de akár maradékmentésre is tökéletes. Bármilyen zöldséggel készülhet, lehet paradicsomos, tejszínes, besameles, kerülhet bele hús is, de el is hagyhatjuk, a tésztát pedig cserélhetjük burgonyára, vagy elkészíthetjük szénhidrátszegényen is.
Nálunk sütőtök, méghozzá hokkaido lett a főszereplő, amit kelbimbóval és friss gnocchival párosítottunk.
A sütőtököt ehhez meghámoztuk, kimagoztuk, majd apró kockákra vágva puhára pároltuk egy masszív, háromhagymás (fehér, póré-, fokhagyma) alapon. Mivel édeskés, őszies karakterű fogásról van szó, a fűszerezést is ehhez igazítottuk, és kevés szerecsendiót, valamint fahéjat is belecsempésztünk.
Amíg a sütőtök puhult, két apró, de fontos dolgot csináltunk. Forró, sós vízben először pár perc alatt fogkeményre blansíroztuk a kelbimbót, amit aztán jeges vízbe tettünk, hogy megőrizze élénk színét. A hátramaradt vízbe pedig egyetlen percre beledobtuk a friss gnocchit, hogy ne teljesen nyersen kerüljön casseroléba.
A puha sütőtökhöz hozzáöntjük a tejszínt és kevés sütőtökpürét, ezzel garantálva a rakottas szaftosságát, majd jöhet bele a kelbimbó és a gnocchi is. Összekeverjük az egészet, tepsibe tesszük, a tetejét pedig alaposan megszórjuk sajttal. Sütni nem is kell sokat, hiszen minden ehető benne már így is, épp csak a tetejét pirítsuk aranybarnára.
Keress még több konyhai praktikát a Konyha - Vágod? rovatunkban!
