Szeptembertől novemberig számos pásztorünnepet és a földműveléshez, gazdálkodáshoz kapcsolódó ünnepet tartottak régen. Az emberek egyáltalán nem szomorkodva, sőt, inkább derűsen néztek a hűvösebb hónapok elébe.
Szeptemberi jeles napok
Szeptemberben a tollfosztás és a kukoricafosztás volt a porondon, amit az emberek együtt végeztek. Ezek a munkák igazi társas tevékenységnek számítottak: volt, ahol külön meghívták a szomszédokat, rokonokat, máshol egy, a kapura tűzött zöld gally jelezte, hogy várják a jelentkezőket. Kukoricafosztás közben történeteket meséltek, énekeltek - megtalálták a módját annak, hogy lehet a munka szórakozás is egyben.
A hónap végén, szeptember 29-éhez, Szent Mihály napjához számos hagyomány, népi hiedelem kötődik: ugyan ritka, hogy szeptember végén a fecskék még itthon legyenek, de ha mégis a fészkükben találták őket, akkor úgy tartották, az ősz hosszú lesz és jó idő várható. Ha ezen a napon, dörgött az ég, vagy keleti szél fújt, kemény télre számítottak az emberek. De akkor is zord idővel számoltak, ha a juhok, vagy a szarvasmarhák szorosan egymás mellett feküdtek.
Ezt olvastad már?
Így szórakoztunk a Kádár-korszakban - ezeket ettük és ittuk a házibulikban
Szent Mihály napján kezdődött meg a kukoricatörés is, a pásztorok hazaterelték az állatokat a mezőről, a nyári szállásokról, és megkapták a fizetségüket, valamint új megbízást is kaphattak, amit bálokkal, mulatságokkal ünnepetek - emiatt ezt a napot pásztorfogadó, bérfizető napnak is hívták. De volt, ahol a pásztorünnepet október 20-án vagy 26-án tartották - attól függően, mikor terelték haza a nyájat.
Szeptember 29-én nem volt szabad dolgozni a nőknek, mert úgy tartotta a mondás, hogy aki ilyenkor mos, sebes lesz a keze, aki pedig mángorlót használ, annak háza felett egész évben dörögni fog az ég. Ez a nap a kisfarsang kezdetét is jelentette, valamint az őszi lakodalmak, kézfogók idejét, ami november 25-ig, Katalin napjáig tartott.
"Megérkezett Simon - Júdás, jaj már néked, pőrgegatyás!"
Októberhez is sok pásztorünnep, és az időjárásra vonatkozó megfigyelés kapcsolódik. Október 4., Ferenc napja, amihez a Ferenc-heti búzahét köthető: sokan ilyenkor vetették el a búzát, hogy bőséges legyen a termés, de sok helyen a szüret is ekkor kezdődött. Sőt, a gazdasszonyok ezen a napon nyírfaágat tettek a kotlós tyúk alá, hogy védelmet adjon a kiscsibéknek. A népi megfigyelés szerint, ha október 8-án süt a nap, akkor a következő év tavasza szép, napsütéses lesz.
Eger környékén és a Balaton-felvidéken október 15-én, Szent Teréz napján indult a szüret, ezért is nevezték terézszedésnek. Ez a nap is mentesítette az asszonyokat a munka alól: kenyeret sem süthettek és nem is moshattak, nehogy szerencsétlenséget hozzanak a házra és lakóira.
A pásztorok, akik nem számoltak el a nyájjal szeptember 29-én, ők legközelebboktóber 20-án, Szent Vendel, a pásztorok védőszentjének ünnepén terelték haza az állatokat, és kapták meg a fizetségüket. Vendel, az ír királyfiból lett zarándok és pásztor a pásztorok védőszentje lett, hozzá imádkoztak a gazdák állataik egészségéért.
Az ezt követő napon, Orsolya napján vitték be a pincékbe házakba akáposztáta földről, de a téli időjárást is előre jelezhette ez a nap: ha szép, napos idő volt, karácsonyig enyhe időre számítottak. Október 26-án, Dömötör napja is a pásztorok elszámolásának napja volt, így ezen a napon is voltak juhászbálok, és mivel egy egész hétig is eltarthatott a vigasság,dömötör hétnekis nevezték ezt az időszakot.
Október utolsó napjaiban, pontosabban 28-án, Simon és Júdás napján fejezték be a kinti munkákat. Tokajban a kései szüret napja volt ez, és egyben az eladó lányok utolsó napja is: úgy tartották, az a lány, aki nem kelt el, nem ment férjhez október 28-ig, annak a következő évig várnia kell a frigyre. Persze, ettől függetlenül az esküvőszezon régen pont az őszi és a téli hónapokban volt.
Címlapkép: Fortepan
Ezeket olvastad már?
Ezeket olvastad már?
Apácafingocska avagy selyemsutty, a bolondos nevű sütemény
Az apácaszellő, a selyemsutty és az apácasóhaj mind a fura nevű fánkot takarják, ami egy apró édesség. Így készítsd el.
Petrás Gabriella
Ilyenek voltak a régi szüreti mulatságok, ahol férjre találtak a...
A szőlőhegyek nótaszótól, nevetéstől voltak hangosak, és még a szolgálatot teljesítő katonákat is hazaengedték szüretre. Így mulattak felmenőink a szüret idején.
Petrás Gabriella
Ezekre a napokra nagyon figyelj oda! Márciusi népi babonák, hagyományok
Márciushoz, azaz böjtmás havához számos népi hagyomány és babona kapcsolódik. Ezek a napok alkalmasak a gyümölcsfák oltására, veteményezésre és a gyerekáldásra.
Petrás Gabriella
