Ezért fontos neked és a Földnek is, hogy szezonális alapanyagokkal főzz

A fenntartható gasztronómia egyik kulcsszava a szezonalitás: mindig azt fogyasszuk, ami a térségben éppen megterem - friss, helyi alapanyaggal főzzünk!

EZÉRT JOBB A SZEZONÁLIS

A fenntartható gasztronómia egyik kulcsszava a szezonalitás: mindig azt fogyasszuk, ami a térségben éppen megterem. A nyár ebben is megújulást hoz, a nehezebb fogások helyett végre jöhetnek a friss saláták, levélzöldségek és könnyedebb étkezések! A szezonális ételek fogyasztása azonban nemcsak az egészségünk szempontjából kiemelt jelentőségű, de az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez is nagy mértékben hozzájárulhatunk.

Az élelmiszerek iránti kereslet 10 éven belül 50 százalékkal, a vízfelhasználás pedig 30 százalékkal növekszik, a forrásaink kimerülőben vannak, a társadalmi igények is megváltoztak: a jóllakottság és a gasztronómiai élmény mellett sokaknak egyre fontosabb, hogy olyan egészséges ételek kerüljenek az asztalra, amelyek a környezet és a közösség szempontjából is fenntartható módon jutottak el a magtól a tányérig.

Minél több ideig tárolják és minél hosszabb utat kell megtennie az ételnek az asztalunkig, annál nagyobb az esélye, hogy megromlik és hulladékként kerül a szemétbe. Az élelmiszer-hulladék több mint fele az ellátási lánc részeként termelődik, vásárlási szokásaink megváltoztatásával azonban sokat tehetünk a pazarlás mérséklésére – ha például helyi termelőktől vásárolunk szezonális ételt, jelentősen csökkenthetjük azt az ételmennyiséget, ami a polcra kerülése előtt a szemétben kötne ki. Hazánkban évente, az élelmiszerlánc minden pontját figyelembe véve, közel 175 kilogramm élelmiszerhulladék termelődik fejenként, amit az éhezők ellátására is fordíthatnánk. Az élelmiszerfelesleg felkutatása, mentése és újraelosztása a rászorulók között nem csak nemes, de nagy körültekintést igénylő feladat, amit hazai szinten a Magyar Élelmiszerbank Egyesület karolt fel. A szervezet több mint 14 éve segít a nélkülözőknek eljuttatni a feleslegesen termelt élelmiszerek még megmenthető részét, tevékenységükkel viszont nemcsak a leszakadó társadalmi csoportok mindennapos ellátását segítik, de környezetvédelmi célokat is szolgálnak munkájukkal.

SLOWFOOD-MOZGALOM

Az Élelmiszerbankhoz hasonló kezdeményezések már a 80-as években sem voltak ismeretlenek, hiszen maga a pazarlás sem újkeletű probléma: az 1986-ban Olaszországban megalakult slowfood-mozgalom kezdeti törekvései között említették a regionális mezőgazdasági és gasztronómiai hagyományok, a tradicionális gazdálkodás, a helyi ételek megőrzését és a gasztronómia, mint élmény újjáélesztését.

A mozgalom olyan átfogó megközelítéssel tekint az élelmiszerre, mint ami erős kapcsolatot jelent a bolygónk, az emberek és a politika között. Napjainkra a mozgalom több ezer projektet és több millió embert foglalkoztat több mint 160 országban, és olyan égető problémákkal foglalkozik, mint a globalizáció, az élelmiszerfelesleg, az éhínség vagy a fenntarthatóság.

MIT TEHETSZ TE?

Kicsiben mi magunk is tehetünk ezekért a célokért, például azzal, ha a gasztronómiai hagyományokat követve azt és ott esszük, ami éppen akkor megterem. Magyarországon nem véletlenül hagyományos téli étel a töltött káposzta vagy a disznótoros, míg a zsenge rántott csirke petrezselymes újkrumplival és friss fejes salátával már a tavasz és a nyár ízei közé tartoznak.

Persze a felelős, környezetbarát konyha vezetése összetettebb feladat, mint csupán a szezonhoz való alkalmazkodás: a bevásárlólista készítésétől az élelmiszerek tárolásán át a hulladékkezelésig sok mindent tehetünk azért, hogy a háztartásunk „fenntartható” legyen. Aki szívesen böngészne a témában, annak a Magyar Élelmiszerbank hasznos információkat, tippeket és recepteket bőségesen tartalmazó Esélyt az ételnek! című tematikus oldalát ajánljuk.

...és ezeket láttad?

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk

További cikkek