Az Oxfordi Egyetem egyik professzora által végzett kutatás szerint az ízérzékelésünket nemcsak az befolyásolja, amit ténylegesen a szánkba veszünk, hanem az is, mivel esszük. Az evőeszköz súlya, formája és színe is hatással lehet arra, mennyire tartjuk finomnak az adott ételt. Ez a jelenség a gasztrofizika vizsgálati területe, amely az étkezést összetett, több érzékszervet érintő élményként értelmezi.
Minél nehezebb az evőeszköz, annál jobbnak érezzük az ételt
Nemrégiben az Oxfordi Egyetem közösségi oldalán jelent meg egy videó, amelyben Charles Spence kísérleti pszichológus, a Crossmodal Research Laboratory vezetője arról beszélt: a legegyszerűbb módja annak, hogy egy fogást jobbnak értékeljenek a vendégek, ha nehezebb evőeszközzel tálaljuk azt.
Spence – akit a gasztrofizika egyik megteremtőjeként tartanak számon – már évekkel ezelőtt publikált egy tanulmányt a Flavour című szaklapban erről a jelenségről. A kísérlet során körülbelül 130 résztvevőnek ugyanazt az ételt szolgálták fel: először könnyebb, majd nehezebb evőeszközzel.
Az eredmény meglepő volt, mégis egyértelműen rámutatott az összefüggésre. A nehezebb evőeszközzel fogyasztott ételt ízletesebbnek, értékesebbnek és magasabb minőségűnek ítélték meg.
A résztvevők azt is jelezték, hogy többet fizetnének érte – annak ellenére, hogy az étel elkészítése teljesen azonos volt.
A magyarázat pszichológiai: az agyunk a nagyobb súlyt olyan fogalmakkal társítja, mint a minőség, a gondosság vagy az érték. Ezek az asszociációk pedig áttevődnek magára az ételre is, függetlenül annak valódi ízétől.
A szín és a forma szerepe
Charles Spence kutatásai nemcsak az evőeszköz súlyára terjedtek ki. A gasztrofizika azt vizsgálja, hogyan befolyásolják az ízélményt más érzékszerveink – például a hallás, a látás vagy a tapintás. Korábbi kísérletek kimutatták például, hogy a ropogós hang intenzitása is hatással van arra, mennyire érezzük frissnek egy chips állagát.
A szín szerepe szintén jelentős. Egy vizsgálatban ugyanazt a joghurtot édesebbnek és kellemesebbnek ítélték meg, ha fehér kanállal ették.
Erősebb színkontraszt esetén más értékelések születtek, még akkor is, ha az étel változatlan maradt. Ugyanaz a joghurt például fekete kanállal fogyasztva eltérő élményt adott, az epres joghurtot pedig kevésbé érezték édesnek, ha kék kanálból ették – a kék színt ugyanis kevésbé társítjuk az édességhez.
Receptajánló:
Ennek oka az, hogy az agy már azelőtt feldolgozza a vizuális és tapintási információkat, mielőtt az étel a szánkba kerülne. Ezek az előzetes benyomások elvárásokat alakítanak ki, amelyek végül befolyásolják a tényleges ízérzékelést.
A forma sem mindegy
Az evőeszköz alakja is számít. A kutatás résztvevői például sósabbnak érzékelték a sajtot, amikor késsel kóstolták, mint amikor villával, kanállal vagy fogpiszkálóval ették. A kisebb kanalak viszont édesebbnek „mutatják” az ételt, mivel tudat alatt a desszertekhez kötjük őket.
Mindez azt erősíti meg, hogy az étkezés nem pusztán ízlelés kérdése. Az élmény összetett, több érzékszerv együttműködésén alapul. A tányér, az evőeszköz, a színek és a textúrák mind hozzájárulnak ahhoz, amit végül finomnak – vagy kevésbé finomnak – érzünk.
