7 élelmiszer, amit minden nap fogyasztunk, pedig tele van műanyaggal

A műanyagmentes július kapcsán nemcsak azon érdemes elgondolkodni, hogyan irthatjuk ki mindennapjainkból a műanyagzacskókat és csomagolásokat, de annak is érdemes utánajárni, mely élelmiszerekben találhatunk számunkra is egészségtelen műanyag(származék)okat.

Vajon mennyire egészséges az az étel, amit magunkhoz veszünk?

Ez a kérdés egyre több ember fejében fordul meg vásárlás közben, hiszen már nem hagyatkozhatunk csak a csomagoláson szereplő összetevőkre. Ahogy a gazdaságnak egyre több élelmiszert kell előállítani a népesség növekedésével arányosan, úgy kerülhet egyre több élelmiszerbe káros összetevő, például olyan műanyagok vagy éppen mikroműanyagok is, amelyek nincsenek felsorolva a címke hátulján.

Sajnos nemcsak a műanyag-csomagolásoktól kell félni, az ételben is megbújik a káros anyag

A társadalom nagy részének jelenlegi életmódja nincs jó hatással a Földre: szennyezzük a világ vízkészleteit, a földeket, ezeknek a káros tevékenységeknek pedig az élelmiszerben is nyoma van.

Bár egyelőre nincs elég kutatás arra vonatkozóan, milyen hosszú távú hatása van a műanyag indirekt fogyasztásának, abban kár bízni, hogy nincs kockázata a műanyagok emberi szervezetbe való bejutásának, azok a minimális mennyiségű kutatások viszont, amelyek már napvilágot láttak a témával kapcsolatban, nos, nem szolgálnak túl jó eredményekkel.

A Nest and glow magazin összegyűjtött 8 olyan élelmiszert, amelyben már sikerült kimutatni a műanyagok jelenlétét.

1. Filteres teák

Egy 2018-as kutatás szerint a teafilterek csaknem 95 százalékban tartalmaznak műanyagot, amelyet legtöbbször a zacskók lezárásánál alkalmaznak. Bár a gyártók azt állítják, hogy ez csak kis mennyiség, így viszont már a filteres teák java része alkalmatlan a komposztálásra, mivel mikroműanyagot hagynak maguk után, arról nem is beszélbe, hogy maga a forró főzet is tartalmazhat mikroműanyagot.

Ha el akarjuk kerülni a műanyag segítségével lezárt teafiltereket, inkább válasszunk szálas teát vagy olyan márkákat, melyeknél a filterek széle be van hajtogatva, illetve zsinórral vagy tűzőkapoccsal van lezárva.

2. Konzervek

A legtöbb konzervdobozban BPA található, ez az a műanyag, amelyet összefüggésbe hoztak a rákos megbetegedésekkel, az elhízással és más súlyos betegségekkel is. Ez a műanyag beoldódik az élelmiszerbe, és nem csak mikroműanyagként, hanem káros vegyianyagként is megjelenhet a szervezetünkben.

A legrosszabb hatást a konzervdobozokban a savas élelmiszerek – mint például a paradicsom – válthatják, mivel a magas PH-érték miatt nagyobb mennyiségben oldódnak ki az élelmiszerbe a konzerv összetételében található vegyianyagok.

Konzerv helyett válasszunk befőttes üvegben tárolt zöldségeket és gyümölcsöket, így elkerülve, hogy a káros anyagok a szervezetünkbe jussanak.

3. PET palackok, és ami bennük van

A legtöbb palackozott vizet eldobható műanyag üvegben árulják. Ezekből mikroműanyag és más vegyi anyagok kerülnek a vízbe/üdítőbe, arról nem is beszélve, hogy a palackokat közvetlen az előállításuk után töltik meg folyadékkal, így a még friss műanyagban található kemikáliák egy része közvetlenül az üdítőbe oldódik ki.

Műanyag palackos víz helyett jobban megéri csapvizet inni (már ahol van olyan jó minőségű a víz), vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a palackozott vízben kétszer annyi mikroműanyag található, mint a csapvízben. Ne használjunk sokáig egy petpalackot, és főleg ne tároljuk meleg, napos helyen, a hőmérséklet hatására ugyanis még több káros anyag oldódhat fel a vízben. Inkább ruházzunk be egy tartós fém kulacsra, ami akár több éven keresztül is társunk lehet.

4. Bolti készételek

Azok a készételek, amiket tárolóban árulnak a szupermarketekben (lefóliázva, fagyasztva) nagy valószínűséggel tartalmaznak mikroműanyagokat. Ezeket az ételeket sokszor egészében rakjuk be felmelegedni a mikróba vagy a sütőbe, ahol a hő hatására megint csak káros anyagok oldódhatnak ki egyenesen az ételünkbe. Csökkentsük a kockázatot azzal, hogy ezeket az élelmiszereket felmelegítés előtt átrakjuk egy üveg/kerámia edénybe.

5. Tengeri só

Mivel a tengerek fokozatosan szennyeződnek műanyaggal, nem meglepő, hogy a tengeri só is gyakran szennyezett. Tanulmányok kimutatták, hogy 1 kg tengeri só több mint 600 darab mikroműanyagot tartalmazhat. Még a normál asztali só is tartalmaz mikroműanyagokat, egy nemrégiben készült tanulmány szerint 39 vizsgált márkából 36 tartalmazott műanyagot. A mennyiség jelentősen változó a különböző országokban, különösen az indonéziai és az ázsiai sókban több a műanyag.

Erre a problémára jó megoldás lehet olyan sót keresni, amely megbízható, műanyagmentes forrásból származik. Ilyen például a magas árfekvéséről is híres himalájai só, amely a szakértők szerint 800 millió évvel ezelőtt keletkezett, vagy például a parajdi só, amely 84-féle ásványi anyagot tartalmaz.

6. Méz

Egy 19 különböző európai és dél-amerikai mézfajtát vizsgáló tanulmány megállapította, hogy mindegyik tartalmaz műanyag szálakat. A mézben lévő műanyag mennyisége 1 kilogrammonként 45 és 600 műanyag részecske között változott.

7. Halak és a tenger gyümölcsei

Az óceánok ma már jelentős mennyiségű, az emberi szem számára láthatatlan mikroműanyagot tartalmaznak. Ezt a műanyagot szinte minden halban és tenger gyümölcseiben megtalálták már, a halak ugyanis a műanyagot tápláléknak hiszik, és véletlenül megeszik.

Bár a halakban lévő mikroműanyag nagy része nem kerül elfogyasztásra (mivel a halak gyomrát és bélrendszerét nem esszük meg), mégis nyomokban az egész állatban megtalálható.


Elkezdődött a műanyagmentes július! Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Címlapról ajánljuk

További cikkek