Először is nézzük meg közelebbről, hogy mi a különbség ateák között – a színükön kívül. Rengeteg fajta létezik belőlük, ami megkülönbözteti őket, az a származás, az íz, az illat, a kinézet, illetve, hogy milyen folyamatoknak vetették alá őket.
Vöröstea
Dél-Afrika szívében nő a vörös fokföldi rekettye. Ezek hajtásaiból készül a rooibos tea, amely jóval közelebb áll a gyógynövény-teákhoz. Fermentációtól függően létezik zöld és vörös színben. A rooibos teák előnye, hogy nem vegyszerezik, és természetes módszerekkel kezelik. Ásványi anyagokban és antioxidánsban igen gazdag. Alacsony a csersavtartalma, így kíméletes a gyomorhoz. Reggel élénkít, este ellazít. Melegen nyugtat, hidegen pedig remek üdítőitalként szolgál.
Hűsítő italtippek a nyári forróságban >>
Honeybush
A rooiboshoz hasonlóan a honeybush is Dél-Afrikából származik, sőt még a jellegük is hasonló, ízre azonban a honeybush – ahogy már a neve is mutatja – édesebb, mézesebb ízvilágú. A teához a cserje virágait és leveleit is felhasználják. Ma már ezeket a bokrokat ültetvényeken is termesztik, de még mindig inkább preferálják, a vadon termő változatait. A fermentálást követően az amúgy zöld színe sötétbarnára változik, és ezzel az eljárással nyeri el végül egyedi illatát és ízét.
Zöldtea: varázslatos és sokoldalú >>
Oolong tea
Másik nevén a wulong teák Délkelet-Kínából származnak. Mindkét változat jelentése „fekete sárkány”. Szüretelés után kiválogatják, tisztítják, fonnyasztják, majd a leveleket összesodorják. Ez után kezdődhet a fermentáció. Részleges vagy félig erjesztett teaként ismerjük. Az oxidációt menet közben leállítják, így a tea a zöld és a vörös tea között nyeri el végleges színét, amely a mély sárgától a halvány vörösig terjed. Íze édeskés, kissé gyümölcsös és virágos aromájú, éppen ezért a szakértők a „teák pezsgőjének” nevezik.
