A csirkemell nem olcsó mulatság, ma már akár 2000 forintot is elkérnek a hús kilójáért. Ez az egyik legkeresettebb húsárú a boltok és hentesek hűtőjében, ha pedig nem kisgazdálkodásból vásároljuk a húst, bizony észrevehetünk néhány furcsaságot a csirke felszínén.
- Ezt a növekedési rendellenességet hivatalosan “white striping”-nak hívják, tehát a látvány utáni elnevezése: fehér csíkozottság.
- Ez egy mostanában egyre gyakrabban látható jelenség a kereskedelemben kapható csirkemelleken.
- A kutatók szerint a csirkemell húsában az izomrostokkal párhuzamosan haladó fehér csíkok előfordulása manapság egyre gyakoribb probléma.
- Egy másik hasonló elváltozás az úgynevezett “woody brest”, vagyis “fás csirkemell”. Mi ezt a jelzőt inkább a zöldségekre, gyümölcsökre használjuk, de tulajdonképpen a húsnál is ugyanazt okozza, vagyis hogy keményebb lesz.
Egy kizárólag Amerikában végzett kutatásból kiderült: a legtöbben abban a tévhitben élnek, hogy a csirkemell a legegészségesebb választás, ha húsról van szó.
Az arkansasi és a texasi egyetem korábbi kutatása szerint 285 vizsgált baromfi 96%-án volt már tapasztalható az izomelváltozás. Amikor ezek az adatok a megkérdezettek tudomására jutottak, nagyon elcsodálkoztak, és undorítónak találták a dolgot.
- A csirkéket genetikailag manipulálják, hogy minél gyorsabban nagyra nőjenek a zsúfolt, koszos farmokon.
- Aminek az eredménye: abnormális izmosodás, alacsonyabb minőségű hús, magasabb zsír- és alacsonyabb fehérjetartalommal. Ez a rendellenesség az emberi izomsorvadáshoz hasonlítható.
Ezzel a rendellenességgel a csirkék folyamatos fájdalommal élik azt a rövid kis időt, ami megadatik nekik. Ez Amerikában különben átlagosan 47 nap.
A konklúzió az, hogy a nagyüzemi csirketenyésztés rossz az állatoknak és a fogyasztóknak egyaránt.
Az állatvédők szerint a túlzottan csíkos csirkemellet feldolgozzák, például csirkefalatokat készítenek belőlük, és a kevésbé csíkozott, még megnyerő példányok kerülnek az áruházak hűtőpolcaira.
Vajon a tenyésztők miért alkalmaznak génmanipulációt, miért gyorsítják a csirkék növekedési folyamatát, ha utána az állat legértékesebb része, a csirkemell silány minőségű, zsíros és kemény lesz, tehát egyre kevésbé lehet eladni, ami számukra bevételcsökkenést jelent? És akkor még az állatkínzásról, a csirkék életkörülményiről és az általuk átélt fájdalmakról nem is beszéltünk.
De mi a helyzet a Magyarországon kapható csirkehúsokkal?
- Magyarországon tilos a takarmányba hozamfokozás céljából hormonhatású készítményeket és antibiotikumokat keverni.
- Ettől függetlenül mi is látjuk, hogy az egymás mellé pakolt csomagolt csirkemellek között bizony nagy különbségeket lehet felfedezni. Az egyik kicsi és túl sárga, amit a csupán kukoricával való etetéssel nehezen hihetően lehet elérni.
- A másik pedig természetellenes rózsaszínű és olyan pufi, hogy majd kipukkasztja a fóliát. És igen, személyes tapasztalatunkra hivatkozva már mi is többször találkoztunk a csíkos csirkemellekkel.
- Valahol a kettő között lehet a helyes út: a vézna és a felfújt testépítő találkozásánál.
- Ha tehetjük, inkább menjünk ki a piacra, és háztáji csirkét vásároljunk, aminek még nem túl zsíros, hanem szaftos a húsa, így nem érhet meglepetés minket egy jófajta paprikás készítésénél. A hús könnyen megpuhul főzés közben, és csak úgy szétolvad a szánkban.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
