Halpiac a belvárosban, THE bigfish

Halpiac a belvárosban, pontosabban halbisztró. Friss halak, rákok, kagylók (legtöbbször) nagy választékban, a kikötőből a tányérunkra. Nagyon kellett már!

THE big fish halbisztró

Be kell vallanom, hogy sosem voltam igazán halrajongó. Étteremben is ritkán kértem halas fogást, otthon pedig szinte sosem készítek. Ennek az egyik oka valószínűleg az, hogy itthon nehéz jó minőségű és valóban friss tengeri halakhoz jutni, ha pedig sikerült, akkor meglehetősen borsos áron. Örültem tehát, amikor a belvárosban megnyílt a Big Fish névre keresztelt halbisztró, amely a következőket ígéri: „A legfrissebb tengeri fogások egyenesen a kikötőkből. Halak, rákok, kagylók változatos formában. Kiválasztod, megsütjük és egy pohár pezsgő vagy bor mellett elfogyasztod.” Nekem sem kellett több, amint a nyitást követő láz kissé lecsillapodott, elmentem letesztelni!

Az étlap

Az Andrássy úton található bisztróba hétköznap este 7 óra tájban látogattunk el. Tömve volt vendégekkel, ami nem is csoda, hiszen az egyik legmenőbb hely ma a városban. Szerencsénk volt, mert egy kisebb társaság éppen akkor állt fel, amikor beléptünk az ajtón, így hamar akadt szabad asztal. Belső kialakítása igen hangulatos, igazi bisztró jelleg, a mai igényeknek megfelelően. Faburkolatok, nagy palatáblára kifüggesztett menü, bárpultszerű asztalok. A kínálat meglehetősen sokszínű, legalábbis a falon szereplő fogások szerint, ugyanakkor hárman három különbözőféle ételt kértünk, de a közel 15 perces sorban állás után kiderült, hogy már mindegyik elfogyott. Első lecke: érdemes még ebédidőben menni!

Szent Péter halak a pultban

Kisebb tanakodás után kiválasztottuk a pultból a számunkra szimpatikus tengeri élőlényeket, szó szerint, ugyanis jégbe hűtve várják, hogy valaki rájuk bökjön és sorsuk bevégeztessen. Számomra kissé inkább a halpiac és nem egy bisztró érzése köszönt vissza, amikor az előttünk álló férfi vacsoráját közvetlenül a mérlegen mérték le, semmi tányér, fólia vagy ilyesmi és sajnos látszott rajta, hogy aznap már jó néhány társa megfordult rajta. Ezt a fiatalember szóvá is tette, de a pultos lány azt mondta, hogy jól van ez így. Nekem nem lett volna jó, de szerencsére a miénknél már meggondolta magát és kérés nélkül tányéron mérte. Egy előételért, három főételért és három innivalóért összesen 14 ezer forintot fizettünk. Nem olcsó, pedig igyekeztünk a középmezőnyből válogatni.

Paradicsomos fekete kagyló

Paradicsomos fekete kagylót, farkashalat és garnélát rendeltünk, majd a sorszámunkkal visszaballagtunk az asztalunkhoz és nem maradt más hátra, mint várni, hogy az éltelek megérkezzenek. Villámgyorsan elkészült az előételnek szánt fekete kagyló, ami valami isteni volt! Sokszor ettem már ezt a fogást külföldön is, de megkockáztatom, hogy ez volt az egyik legjobb. Nem tocsogott a szószban, éppen csak kiemelte az ízeket és a felszolgált mennyiséggel sem volt gond.

Farkashal roston sütve paradicsomos rizottóval

Ez után következett az farkashal, ami a fantasztikus felvezetés után némi csalódást okozott. Puha volt, szépen grillezett, ugyanakkor az ízorgia elmaradt. Véleményem szerint, mivel önmagában a farkashalnak nincsen karakteres íze, ezért igényel némi erősebb fűszerezést, ami jelen esetben hiányzott, de mindez ízlés kérdése, ezzel alapvetően nem lett volna baj. A nagy csalódást a köretnek rendelt „paradicsomos" rizottó okozta. Rizottó – rizs, eddig rendben, de zöldségalaplét vagy fehérbort nem nagyon látott, nem beszélve a paradicsomról. Inkább egy vízzel ragadósra főzött rizs három koktélparadicsom kíséretében. Második lecke: legközelebb kerüld a napi rizottót!

Garnéla és francia rakott burgonya

Következett a garnéla, ami újra hozta az előétel szintjét: az állaga se nem puha, se nem kemény, hanem éppen tökéletes, ahogyan az íze is. Köretnek ehhez francia rakott burgonyát kértünk, ami nagyságrendekkel jobb választásnak bizonyult a rizottónál. A ropogós darab között megbújtak a szaftosabb, lágy és omlós krumpliszeletek is. Korrekt. A desszert most elmaradt, mert nem találtunk kedvünkre valót, de ez a hely nem is a cukrászremekekről szól.

Összességében a THE big fish egy kiváló koncepcióra épülő, ugyanakkor még gyermekbetegségektől szenvedő hangulatos bisztró. Megoldásra vár a hosszú sorban állás kérdése, lehet hogy egyszerűen a pultosok között elkelne egy-két ember, aki a rendeléseket veszi fel, a többiek pedig tényleg csak az italokat intézik. A megfelelő napi halmennyiséggel még nem tudnak kalkulálni, tehát sok minden estére elfogy, sőt volt olyan is, hogy minden elfogyott. Értem én, hogy bisztró és új színfolt a város térképén, így sokan itt akarnak enni, de ez még nem indok arra, hogy az utolsó falat lenyelése előtt a pincérek már azt figyeljék, hogy mikor vihetik el a tányérunkat.

Mindent összevetve tehát még kicsit érnie, formálódnia kell, de megvan a kellő potencia benne és az ételek is finomak. Véleményem szerint, ha az újdonságláz lecsillapodott, akkor is meg fogja találni a maga közönségét, én ott leszek!

Ha többet szeretnél a THE big fish-ről megtudni >>

Halban az egészség >>

A rovat korábbi cikkeit itt olvashatod! >>

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

További cikkek