Az étkezés mindennapjaink része, ez biztosítja szervezetünk számára a szükséges energiát és tápanyagokat. Valójában ennél sokkal többet is jelent. Az étkezés lehet öröm, ha a kedvünkre való, ínycsiklandozó étel van a tányéron, lehet kellemes, ha a finomság mellé társaság is akad, és megnyugtató, mert csillapítja az éhséget, jóllakottsághoz vezet. Sokan azonban étkezés után nem mindig érzik jól magukat. Előfordul, hogy egyes ételeket nem tudunk megemészteni, de lehetséges az is, hogy a rosszullét allergiás reakció következménye. Bár a táplálékallergia és a táplálékintolerancia néha megtévesztően hasonló panaszokat okozhat, a különbség közöttük mégis jelentős.
Kezdjük az allergiával!
Táplálékallergia esetében a szervezet immunrendszere egyes ételeket károsnak ítél, ezért védekező mechanizmust indít be ellene, ezért allergiás reakció alakulhat ki. E reakció során olyan vegyületek, ellenanyagok termelődnek a szervezetben, amelyek általában rövid időn belül okoznak tüneteket. A legsúlyosabb esetben olyan hirtelen jelentkező, akár életveszélyes állapot (anafilaxiás sokk) is kialakulhat, amely sürgős orvosi ellátást igényel.
Olvastad már?
A tejfehérje-allergia étrendi alapjai
Az allergia tünetei rendkívül sokfélék és változóan súlyosak lehetnek. Érinthetik a bőrt, az emésztőrendszert, a légutakat, a keringést, az idegrendszert, sőt akár az egész szervezet működését is. Csupán nyomokban előforduló allergének is súlyos állapothoz vezethetnek. A táplálékallergia előfordulásának gyakorisága a felnőttek között 1,5-3,5%, gyermekek esetében pedig 2-8%. Táplálékallergia leggyakrabban a tej, a tojás, a földimogyoró, a diófélék és olajos magvak, a halak, a rákfélék, a szója és a búza fogyasztásával hozható összefüggésbe.
Ellenben az intolerancia...
A táplálékintolerancia az allergiával szemben nem immunreakció miatt jelentkezik, kialakulásának okai többfélék lehetnek. Gyakran fordul elő, hogy a szervezet enzimhiány miatt nem képes kellően megemészteni az érzékenységet okozó élelmiszert, például laktózintolerancia esetében. Panaszokat okozhatnak egyes természetes anyagok is az ételben, például hisztamin felszabadító faktorok az eperben, enziminduktorok a csokoládéban, biogén aminok a vörösborban vagy a túlérett sajtfélékben.
Érzékenység esetén gondot okozhatnak különféle élelmiszeripari adalékanyagok is, például tartósítószerek, ízfokozók. A panaszok inkább az ételek elfogyasztását követő órák esetleg napok múltán jelentkeznek és bár rendkívül kellemetlenek lehetnek, nem vezetnek életveszélyes állapot kialakulásához.
A tünetek táplálékintolerancia esetében is nagyon sokfélék lehetnek: az emésztőrendszeren, bőrön kívül más szerveket is érinthetnek. Az émelygés, hányinger, haspuffadás, hasgörcsök, hasfájás, hasmenés mellett előfordulhat depresszió, idegesség vagy migrén is. A leggyakrabban előforduló intolerancia a laktóz (tejcukor) esetében fordul elő, ez hazánk lakosságának 14-40%-át érintheti. Nagy számban fordul elő továbbá fruktóz intolerancia, valamint nem cöliákiás glutén érzékenység is.
Ha valamelyik élelmiszer fogyasztása panaszt okoz és felmerül a táplálékallergia vagy -intolerancia gyanúja, mielőbb forduljunk orvoshoz, kivizsgálás és kórmeghatározás céljából. A táplálékallergia súlyos állapot kialakulásához is vezethet, a pontos diagnózis életmentő is lehet.
Akár allergiáról, akár intoleranciáról van szó, a problémát okozó ételektől mentes étrend kialakítása általában nehéz, ehhez érdemes dietetikus segítségét kérni. Az egészséget ugyanis az is veszélyezteti, ha a szükségesnél több ételt iktatunk ki az étrendből. A túlságosan egyhangú, szűk étrend hiánybetegségek kialakulásához vezethet.
