A fehérjék kiemelten fontosak az agyunk számára – ezt máris leszögezhetjük. Az agyunk ugyanis folyamatosan dolgozik, és ehhez „alapanyagra” van szüksége. A fehérje biztosítja azokat az építőköveket, amelyekből az idegsejtek közötti kommunikációhoz szükséges anyagok létrejönnek.
Ha ebből nincs elég, az nemcsak a gondolkodásunkon, hanem a hangulatunkon is érezhető. Kevésbé érezzük magunkat lendületesnek, könnyebben kibillenünk, és nehezebben tartjuk fenn a figyelmünket. És ami külön fontos: nem tudunk előre „betárazni”.
Attól, hogy pár napja fehérjedúsabban étkeztünk, még nem vagyunk biztonságban – a szervezetünknek folyamatos utánpótlás kell.
Mit tapasztalunk, ha kevés fehérjét viszünk be?
Ha nem fogyasztunk elég fehérjét, azt elég gyorsan megérezzük – és nemcsak fizikailag. Már néhány nap után feltűnhet, hogy valami nincs rendben: ingerlékenyebbek lehetünk, hamarabb elfáradunk, és gyakrabban törnek ránk szorongó gondolatok. Emellett többet is ennénk: erősebb lehet az éhségérzet, és könnyebben nyúlunk gyors, kevésbé tápláló ételekhez.
Ezek mellett a koncentrációnk is megsínyli
Jön az ködös érzés az agyunkban, amikor nehezebben áll össze a gondolatmenetünk, lassabban reagálunk, és egyszerűbb feladatok is több időt vesznek igénybe. Ezt pedig a környezetünk is észreveheti. Lehet, hogy türelmetlenebbek vagyunk, kevésbé figyelünk oda másokra, vagy inkább visszahúzódunk a beszélgetésekből.
Fontos!
Idővel nőhet a memória romlásának, a demenciának és a depressziónak a kockázata. Szélsőséges esetben az agy szerkezete is változhat, amit már nehezebb visszafordítani. A pozitív oldala viszont az, hogy ha időben lépünk, és rendezzük az étrendünket, az agyunk képes regenerálódni.
Mennyi fehérjére van szükségünk?
Ez egyénenként eltér, de van egy irány, amihez igazodhatunk: általában napi 1,2–1,6 gramm fehérje testsúlykilogrammonként jó kiindulópont. Ha aktívabb életet élünk vagy sportolunk, ennél valamivel többre is szükségünk lehet.
Érdemes nem egy étkezésre „ráterhelni” az egészet, hanem elosztani a nap folyamán. Ha minden főétkezésnél – és akár egy-egy kisebb étkezésnél is – gondolunk a fehérjére, sokkal egyenletesebb lesz az energiaszintünk.
A változatosság is számít: hús, hal, tojás, tejtermékek, hüvelyesek – így biztosítjuk, hogy minden szükséges aminosavat megkapjunk.
Minél több fehérje, annál jobb? Nem!
Egyeseknek könnyű átesniük a ló túloldalára, és azt gondolni, minél több fehérje, annál jobb. A valóságban viszont inkább az számít, hogy rendszeresen és elegendő mennyiségben vigyük be ezt a fontos tápanyagot. Ha figyelünk erre az egyensúlyra, nemcsak a testünk, hanem az agyunk is meghálálja majd.
Fehérjedús ételek:
