A Nielsen egy korábbi nemzetközi felmérése szerint a magyar nők 44 százaléka számára a legnagyobb stresszforrást a családi összejövetelek előkészületei jelentik, köztük a főzés is. Pedig a megkérdezettek akkor még nem is olvashatták egy amerikai kutatás meglehetősen rémisztő eredményét!
A főzés közben felszabaduló beltéri légszennyezés olyan káros lehet az egészségre, mint egy nagyváros szmogos levegője – számolt be az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS) találkozóján bemutatott eredményről a Financial Times. A projektben résztvevő szakemberek egy, a University of Texas Austin kampuszán berendezett lakás levegőjét figyelték és monitorozták, a vizsgálat pedig – a többi közt – megállapította, hogy a főzések során a vártnál jóval nagyobb mértékű beltéri légszennyezés keletkezett. Még egy sima kenyérpirítás is nagyon erősen emelte a levegőben szálló finom részecskék mennyiségét. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente 4 millió ember hal meg a tűzhelyek légszennyezése okozta szív- és tüdőmegbetegedésekben.
Hogy csökkentsük a főzés légszennyezését, már azzal is sokat tehetünk, ha bekapcsoljuk a konyhában a szagelszívót, illetve ha olyan menükkel lepjük meg a családot, amelyek a legkisebb időráfordítást igénylik a gázrózsák lángjának bekapcsolásához és égetéséhez.
De ne gondoljuk, hogy a konyha és a főzés lenne az egyetlen olyan terület, ahol hatalmas károkat okozhat az égés!
Nemzetközi felmérések szerint a Földön jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik, hazánkban pedig 2 millióan cigarettáznak. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) statisztikája sem kecsegtetőbb. A szervezet évente megjelenő körképe szerint Magyarország dobogós a dohányzók aránya tekintetében az OECD országok között.
Cigarettázáskor a dohányosok a környezetükben lévőket is veszélynek teszik ki. A füstben keletkezett káros anyagok számukra is ártalmasak, ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom. A legtöbben a nikotint – ami valóban erős függőséget okozó anyag és fogyasztása okozhat például fejfájást, szédülést – tartják leginkább felelősnek a betegségek kialakulásáért, pedig a témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst. A dohányfüst több mint 7000 vegyi anyagot – így arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot – tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Könnyű belátni, hogy az ártalomcsökkentés legjobb módja, ha az emberek egyáltalán rá sem szoknak a dohányzásra. A dohányzás ártalmait úgy kerülhetjük el, ha nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú terméket. Dohányzás esetén pedig igyekezni kell minél hamarabb leszokni róla, ugyanis a leszokással egyértelműen csökken a megbetegedések valószínűsége. Ráadásul így nemcsak a dohányosok, de a környezetükben lévők – szeretteik, barátok és kollégák – sincsenek kockázatnak kitéve. Ezért, ha már valaki dohányzik, azzal tud a legtöbbet tenni a saját és mások egészségéért, ha minél hamarabb felhagy káros szokásával. Azonban azok, akik valamilyen okból kifolyólag mégsem teszik le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamelyik füstmentes technológiát választják, nemcsak saját magukat, de a környezetüket is alacsonyabb kockázatnak tehetik ki. A különféle füstmentes technológiák a cigarettánál kevésbé káros alternatívát nyújthatnak, mivel égés és füst nélkül működnek. Így amellett, hogy használatukkor kevesebb toxikus anyag szabadulhat fel, mint a cigarettafüst esetében, nem csak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve.
Fontos, hogy számos különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltérő. A hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak. Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotin sóval működő vagy a hevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotin só felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön.
Ugyanakkor az új technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és többek között megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást, és egyelőre ezen új alternatívák használatának hosszútávú hatása sem ismert. Az is fontos tény, hogy ezek nem leszokást segítő eszközök. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig csak megbízható forrásból származó anyagokkal kerülhetők el.
Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Ha pedig dohányzunk, az ártalmakat úgy csökkenthetjük a leghatékonyabban, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.
Érdekel a téma?
Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődésed, nézz körül a 24.hu tudományos cikkei között, ahol naprakész tanulmányokat és friss híreket találsz a dohányzás jövőjével kapcsolatban. Olvass tovább!
