A japán konyha Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Gombamód szaporodnak a sushibárok, yakitori éttermek, ramenesek és izakayák a főváros, sőt a vidéki nagyvárosok utcáin is. Ma már azonban nem feltétlenül szükséges étterembe mennünk, hogy élvezzük a japán gasztronómia nyújtotta örömöket, az alapanyagok akár már a nagyobb élelmiszeráruházakban is beszerezhetők, de a legkülönlegesebb hozzávalókért is elegendő a legközelebbi ázsiai üzletet felkeresnünk. Hogy ne okozzon gondot a megfelelő hozzávalók kiválasztása, hazánk egyik legismertebb japán séfje, a MakiFood főzőiskola tulajdonosa, Maki Stevenson nyújt most néhány tanácsot.
1. A sushirizs, mely nemcsak sushihoz jó
Magyarországon a japán típusú rizst gyakran sushirizsnek nevezik – ez azonban nem jelenti azt, hogy mást ne készíthetnének belőle, például a japán rizses egytálak, a donburik alapját is ez képzi. A rizs kiválasztásánál fontos szempont, hogy a szemek ne legyenek nagyon töredezettek, vagy éppen sárgák, mert ez utóbbi oxidációra utalhat. A rizs szereti, ha sötét, hűvös, levegőtől elzárt helyen tároljuk. Erre tökéletesen megfelel egy jól zárható tárolóedény vagy egy tiszta pet-palack. Ha a rizst előzetesen szeretnénk megfőzni és lefagyasztani, fontos, hogy adagonként csomagoljuk műanyag zacskóba. Felhasználáskor az egyes adagokat aztán újra gőzölhetjük vagy mikrohullámú sütőben is felmelegíthetjük.
2. Édesebb az édesszájúaknak, sósabb a sós ízek rajongóinak: a változatos szójaszósz
Ázsiában szinte minden országnak megvan a saját szójaszósza. Ami a japán szójaszósz különlegességét adja, az a hozzáadott búza és a fermentáláshoz használt koji baktérium. A japán szója íze a talán közismertebb kínai változatnál ezért némileg édesebb, és kevésbé sós. Bármilyen szójaszószt is vásároljunk, fontos, hogy hűvös, sötét helyen, és ha már kinyitottuk, hűtőben tároljuk. A minőség megőrzése érdekében érdemes egy hónapon belül felhasználni.
3. Sokoldalú, de frissen a legjobb: a miso
Nem könnyű kiválasztani a megfelelő misót abból a széles kínálatból, ami ma akár Magyarországon is elérhető. A színe azonban – mely a szinte fehértől az egészen sötét, vörösesbarnáig terjed – adhat némi támpontot a sósság és édesség kérdésében. Minél sötétebb színű, annál sósabb, és minél világosabb, annál enyhébb ízű a termék. A misót hűtőben, levegőtől elzárt tégelyben tároljuk. Idővel tovább fog erjedni, ezért ha rövid időn belül nem használjuk fel, érdemesebb fagyasztóba tenni.
4. Nem mindegy a minőség, ha soba tésztáról van szó
A legtöbb ázsiai országéhoz hasonlóan a japán konyha is sokféle tésztát használ a rizs mellett. Az egyik legismertebb a részben vagy egészben hajdinalisztből készült soba. Amikor szárított soba tésztát vásárolunk, a vásárlói tájékoztatón, a hozzávalóknál különösen figyeljünk arra, hogy az adott tészta mennyi hajdinát tartalmaz. A legtöbbre értékelt fajta kizárólag hajdinalisztből készül, de soha ne vegyünk olyat, amelyben 30%-nál kevesebb a hajdina.
5. Sanbaisu, mely jóval több lehet, mint japán étel alapanyaga
A sanbaisu a japán konyha egyik gyakran használt ízesítője. Szójaszósz, rizsecet és mirin (főzésre használt édes sake) általában 1:1:1 arányú keveréke, amelyet leginkább zöldségek, halas ételek és tenger gyümölcsei elkészítésénél alkalmaznak. Érdekesség, hogy jól használható a magyar uborkasaláta ízesítéséhez is.
+1 Japán ital? Van más is, mint a saké! Új kedvenc sör a Karakuchi bűvöletében
Mindenki hallott már a japán rizsborról, a sakéról, mely valóban a japánok egyik nemzeti büszkesége. Az ugyanakkor talán meglepőbb, hogy a japánokat a világ legnagyobb sörfogyasztói között tartják számon. Nem ritka, hogy az étkezésekhez egy jéghideg pohár sört fogyasztanak, ami nagyrészt az ország legnépszerűbb sörének, az Asahi Super Drynak is köszönhető. A sör speciális, friss, száraz ún. Karakuchi ízjegyeinek hála ugyanis a legkülönbözőbb fogások kitűnő kísérője lehet. Az Asahi már Magyarországon is széles körben elérhető, és nemcsak japán éttermekben, hanem nagy üzletláncokban, független boltokban, sőt több helyen már csapolt formában is.
