Magában, esetleg egy szendvics vagy hús mellé, ízletes dresszinggel vagy épp csak ízesítve – mindegy, csak legyen ott a tányérunkon. Alacsony energiatartalma és telítettségérzetet keltő hatásának köszönhetően sokan csak akkor nyúlnak a salátához, ha fogyni szeretnének, ám sokkal jobban járunk, ha a mindennapi táplálkozásunk részévé tesszük. De vajon hogyan és mikor alakultak ki Magyarországon a most ismert salátafogyasztási szokások, és mennyiben tér el az ízlésünk e téren más népekétől? Összeszedtünk 10 dolgot, amit a salátázásról tudni érdemes!
1. Napi közel fél kiló – 400 gramm – zöldséget, gyümölcsöt kellene fogyasztanunk,
legalábbis a WHO ajánlása szerint. Ettől az ajánlott mennyiségtől messze elmarad a hazai felnőtt lakosság átlagosan napi 150-200 grammos zöldségfogyasztása.
2. A saláták igen alacsony energiatartalmú, magas víztartalmú, ásványi anyagokban, vitaminokban gazdag élelmiszerek, így kiválóan illeszkednek a kiegyensúlyozott étrendbe.
Nem véletlen, hogy a táplálkozási szakemberek javasolják inkább salátával fogyasztani a húsételeket, mint magas szénhidráttartalmú köretekkel.
3. A 90-es évek elejéig a saláta idehaza gyakorlatilag egyet jelentett az ecetes-cukros lével elkészített fejes salátával, uborkasalátával, amely választékot egyes éttermekben legfeljebb roquefortos fejes saláta egészített ki.
4. A jégsalátával kezdődött a saláták hazai karrierje, ami a McDonald's hazai megjelenéséhez köthető.
A ma legismertebb, konyhakész, csomagolt salátakeverékeket forgalmazó, svájci Eisberg ugyanis 25 évvel ezelőtt azért jött Magyarországra, hogy ellássa a gyorséttermet az akkor idehaza még ismeretlen jégsalátával. A salátafogyasztás azóta robbanásszerűen megnőtt, az ismert és kedvelt salátafélék száma ma már tucatnyi, számtalan üzletben pedig csomagolt saláták is kaphatók.
5. A McDonald’s salátás termékeihez az alapanyagok az év nagy részében hazai termelőktől, érkeznek, sőt, a hazai paradicsom és saláta Európa számos más országába is eljut,
így a McDonald’s vendégei külföldön is a kiváló magyar zöldségeket fogyaszthatják!
6. A magyar, cseh és lengyel salátaízlés közel áll egymáshoz,
azaz a jégsalátát, káposztaféléket preferáljuk, míg Ausztriában és Romániában az olaszosabb ízvilág, a ruccola és a madársaláta számít népszerűbbnek.
7. Az öntetek terén, ha lassan is, de szerencsére változik a magyar ízlés;
nagyanyáink cukros-ecetes öntetei és a nehéz – a salátalevelek ízét elfedő – szószok (ezersziget, cézár) mellett egyre gyakrabban találkozni valódi, érlelt ecetet és prémium minőségű olívaolajat tartalmazó saláta öntetekkel.
8. A védőgázas zacskókba csomagolt és a kész salátatálakban található salátát nem szükséges megmosni fogyasztás előtt, mivel ivóvíz tisztaságú vízzel mossák át csomagolás előtt.
Nem így a dobozos salátát (ez a leggyakrabban téglatest formájú doboz általában bébi leveleket, vagyis ruccolát és madársalátát tartalmaz), melyet mindenképpen mosni kell fogyasztás előtt. Fontos, hogy figyelmesen szemügyre vegyük a csomagoláson megtalálható, erre vonatkozó jelzést.
9. A védőgázas csomagolásban 7 napig állnak el a friss alapanyagokból készült saláták, természetesen tartósítószerek nélkül.
10. A jövőben még különlegesebb, változatos alakú, színű és ízű salátákra számíthatunk a növénynemesítőknek köszönhetően, illetve egyre népszerűbbek lesznek a bébilevelek, vagyis a ruccola, a madársaláta vagy a bébibatávia.
A salatazz.hu oldalon mindent megtudhatsz a salátákról: ismerd meg a legkülönlegesebb recepteket és a legérdekesebb tudnivalókat! Azt, hogy kik termelik a salátát és hogyan dolgozzák fel az Eisberg magyarországi üzemében, a Mekilexikon legújabb videója mutatja be.
Ha további információra vagy kíváncsi, látogass el a mcdonalds.hu oldalra.
