London leghírhedtebb csokoládéháza és férfiklubja, ahol nem csak csokievés folyt - és még Károly herceg is ide jár!

A 17. és a 18. században az angol úriemberek krémje egy egészen különleges helyre járt: a White's csokoládéházba. Ami viszont ott történt, megbotránkoztatta az embereket.

Angliában a mai napig számos híres, nagy múltú férfiklub létezik, mint amilyen a londoni Boodle és a Brooks, de a White’s anno valami olyasmit tudott, amit egyik másik klub sem. Pikáns csokoládét szolgáltak fel.

Exkluzív csokoládéházak

A csokoládé napjainkban egy mindennapi finomság, de régen a kicsapongás tökéletes eszközének tartották. A 16. században megérkezett az angolokhoz az amerikai csoda, azaz a csokoládé, ami egzotikus és különleges ital formájában terjedt el, és nem sokkal azután jelent meg, hogy a kávé, mint a kifinomultság jelképe is becsordogált Londonba. A kávéházak népszerű találkozóhelyekké váltak, ahol üzletről, politikáról és tudományról folytattak eszmecseréket. A csokoládé akkoriban drágának és exkluzívnak számított, valamint a legerősebb afrodiziákumként aposztrofáltak.Samuel Pepys, korának híres írója és parlamenti képviselő még a másnaposságot is csokoládéval gyógyította.

Ezt láttad már az ízHUSZÁR magazinon?

Tudtad? Régen, ha valaki toast-ot mondott, annak valóban köze volt a pirítóshoz!

Rake’s Progress: The Gaming House

Az 1600-as, 1700-as években, a pikáns és csípős keserű csokoládénak különösen nagy divatja volt Európában: akkoriban a férfiak nem kaszinókban, hanem csokoládéházakban múlatták az időt, ami elit időtöltésnek számított.De tény, a csokoládéházakban nem idilli csokiszürcsölés és féktelen csokimajszolás zajlott, amit a 18. századi Rake’s Progress elnevezésű festménysorozat is érzékeltet: inkább üzletelések, szerencsejátékok és nagy fogásra vágyók színteréül szolgáltak. A festményeken az egyik leghíresebb, leghírhedtebb csokoládéház, a White’s mindennapjait örökítette meg a festő. Az egyik képen egy férfi térdel a padlón, aki kezéből kiejtette a parókáját, miután elvesztette minden vagyonát, mögötte pedig egy sorstársát láthatjuk, amint egy verőlegénnyel küzd, miközben senki nem veszi észre, hogy a háttérben tűz ütött ki.

A legendás White’s

A White’s-ot az olasz származású Francesco Bianco (más néven Frances White) alapította 1693-ban, és eredetileg forró csokoládét, kávét és teát árult, de később alkoholos italokat is felszolgáltak. Idővel aztán a jómódú kereskedők és arisztokraták közkedvelt találkozóhelyévé vált, de a 18. században már leginkább úgy élt a köztudatban, mint London legdivatosabb pokla.

A csokoládéházról Jonathan Swift írónak sem volt túl jó véleménye: az angol nemesség csapásának titulálta. A pokolban égő tűz pedig 1733-ban a White’s-ban is materializálódott: a klub leégett, de később újjáépítették.

Balra a White's bejárata a St. James Streetrő,, jobbra Samuel Pepys író, parlamenti képviselő

De messze földön híres volt a White’s fogadási könyve is, ami tartalmazta az összes olyan fogadást, amire a tagok fogadást kötöttek. Tény, első olvasatra - még másodikra is – igen abszurd fogadások köttettek:fogadtak arra például, hogy egy utcáról behúzott ember élt-e vagy meghalt, arra is, hogy lehetséges-e 12 óráig a víz alatt tartózkodni, ha pedig éppen esett az eső, arra, hogy melyik esőcsepp ér le előbb az ablakpárkányra – az utóbbit nehezen tudjuk elképzelni. Amennyire abszurd fogadásokat kötöttek, olyan magas téteket tettek meg: a rekord 180 000 font, azaz több, mint 66 millió forintnak megfelelő összeg volt...

A White's napjainkban

A mai napig olyan legendák keringenek a White’s-ról, hogy a fiú gyerekeket előbb jelentették be a klub tagsági várólistájára, mint kikérték volna a születési anyakönyvi kivonatukat. Állítólag Ian Flaming is itt írta a James Bond regényeket.

A csokoládéházak hanyatlása

Bár a White's London egyik leghíresebb csokoládéháza volt, de ez nem volt az első: egy bizonyos John Dawkins is alapított már csokoládéházat a Holborn-i Vine Tavern közelében, 1652-ben. Akkoriban 2 politikai párt állt egymással szemben: a Tories-ek, akik a királynő oldalán álltak, és a Whigek, akik Stuart-ellenesek voltak, a csokoládé pedig sokkal többet jelentett, mint egy finom desszertet. A kezdetben szerény és megfizethető csokoládéházak a fényűzés és korrupció helyszínévé váltak, ahol a megvesztegethető politikusok és a társadalmi ranglétrán felfelé igyekvők együtt mulathattak. II. Károly annyira tartott ennek a következményétől, hogy 1675-ben megpróbálta betiltani őket.

De ahogy a csokoládéházak, idővel a valódi keserű csokoládé minősége is hanyatlásnak indult. A 18. században megjelent benne a cukor, a tojássárgája, valamint az emulgeálószerek. A csokoládéházak exkluzivitásának a 18. századi iparosodás vetett véget, amikor a csokoládé már a tömegek részére is elérhető volt. De a White's jelenleg is a legrégebbi londoni gentlemen klub, egy olyan magánintézmény, amelyben tagjai az angol arisztokrácia krémje közül kerülnek ki:Károly herceg is itt tartotta a legénybúcsúját, de Vilmos herceg és David Cameron is ide tartoznak. Tagjai a mai napig szigorúan csak férfiak lehetnek, nő át sem lépheti a küszöböt, kivéve Erzsébet királynőt, aki már kétszer is bebocsátást nyert a férfiak szentélyébe.

Ez is érdekelhet az ÍzHUSZÁR magazinon!

A teafű régen olyan értékes volt, hogy lakat alatt őrizték az enyveskezű tolvajok elöl

via és via és viaés via

Címlapról ajánljuk

További cikkek