Az évnek ebben a részében világszerte csökken a húsfogyasztás, a nyári hőségben ugyanis sokan jóval kevésbé igénylik a gyomrot terhelő húsos ételeket, ilyenkor inkább a primőr zöldségek és a belőlük készült gazdag, ízletes és laktató fogások kerülnek előtérbe.
A húsfogyasztás kérdése a 21. század elejére kiemelten fontos téma lett mind egészségügyi, mind környezetvédelmi szempontból: bár a fejlődő, főleg Keleten és Dél-Keleten található országok húsfogyasztása aligha hasonlítható a nyugati társadalmakéhoz, a fejlett országokban egyre növekvő igény van a húsra: A Qubit 2018-ban megjelent cikke szerint az emberiség átlagosan 122 gramm húst fogyaszt el naponta, az egyes régiókban viszont óriási eltérések mutatkoztak meg: míg Magyarországon átlagosan 176 gramm húst eszünk meg naponta, addig az Amerikai Egyesült Államokban ez a szám 276 gramm, Indiában 8 gramm, Szudánban pedig mindösszesen 0,05 gramm a napi húsfogyasztás.
Az elmúlt években különösen sokszor volt téma a vörös húsok egészségre és környezetre gyakorolt hatása. Minden izomcsoport vörös és fehér izomrostok keveréke, és ahol dominálnak a vörös rostok, azokat hívjuk vörös húsoknak. Vörös húsnak nevezzük a háziasított állatokból származó marhahúst, sertéshúst, bárányhúst és kecskehúst is. .
Az Európai Rákellenes Kódex szerint bár a vörös húsok fogyasztása növeli a bélrák kialakulásának valószínűségét, ezek az élelmiszerek számos, szervezetre jótékony hatással bíró tápanyagot (nagyobb mennyiségű vas, foszfor, cink, B12 vitamin) tartalmaznak, fogyasztásuk így nem elhanyagolható, viszont ajánlott mérsékelni a heti bevitt mennyiséget maximum 500 grammban.
Ebbe a számba még nem tartoznak bele a feldolgozott, érleléssel, sózással és tartósítószerek hozzáadásával készült hústermékek, a felvágottak (sonka, kolbász, szalámi, virsli, szalonna) ugyanis nagy mennyiségben, rendszeresen fogyasztva növelhetik a bélrák kockázatát úgy, hogy közben semmilyen jótékony hatást nem gyakorolnak a szervezetre.
Eddig több vörös húst fogyasztottál? Akkor könnyen lehet, hogy ezek a tünetek már nálad is megjelentek.
1. Hízás, puffadás, székrekedés
Bár a húsban lévő fehérjék nagyban hozzájárulnak az izomépítéshez, ha nagyobb a fehérjebeviteled annál, mint amennyi húsra valóban szükséged van, az lerakódva már súlygyarapodást idézhet elő. A húsokban lévő telített zsírsavak puffadást okozhatnak akkor, ha étkezésnél a hús mellé nem viszel be kellő mennyiségű zöldségeket (ezek, és a bennük található antioxidánsok segítenek a könnyebb emésztésben).
2. Rossz szájszag
Ha azt veszed észre, hogy lassan már minden étkezés után rágógumit kell bevenned az általad is érzett kellemetlen szájszag miatt, érdemes figyelned arra, mennyi húst eszel.
A fehérje és az aminosavak intenzív szagképzők, a hús emésztésekor pedig olyan kénvegyületek keletkezhetnek a szervezetben, amelyek kellemetlen szájszagot okozhatnak.
3. Izzadás
Az izzadás az emésztéssel is összeköthető, húsfogyasztás, pontosabban fehérjefogyasztás során ugyanis a szervezetünk kalóriát éget el, ami izzadság formájában jelentkezik testünkön. Az emésztési folyamat során a vörös húsokban található aminosavak nem bomlanak le teljesen, a maradványok pedig pórusainkon keresztül izzadtság formájában távoznak, ezek az előbb említett maradványok pedig a bőrön található baktériumokkal találkozva felerősítik a testszagot is. Mivel a vörös húsok megemésztése keményebb munkát igényel a szervezettől, a test is fokozottabban izzad.
4. Dehidratáltság
Ahogy az előző pontban kiderült, a húsfogyasztást követő izzadás folyadékvesztéssel járhat, ha ez pedig nem lenne elég, a túlzott húsbevitel miatt termelt felesleges húgysav könnyen irritálhatja a vesét is. Húsfogyasztás során figyelj oda a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre, így nemcsak a dehidratáltságtól, de a fejfájástól és a bőrkiszáradástól is óvhatod magadat.
+1. A környezetünk is hálás lesz, ha kevesebb húst fogyasztunk
Jelenleg is sok vita folyik arról, mekkora ökológiai lábnyomot hagy maga után a túlzott húsfogyasztás. Bár éveken keresztül azt állították, egy kilogramm marhahús előállításához több mint 15 ezer liter víz szükséges, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA) vizsgálatai alapján megjelent közleménye szerint 1 kilogramm marhahús termelése valójában 50 liter, felszíni vagy felszín alatti forrásból biztosított vizet igényel.
Bár a számok eltérnek egymástól, néhány tény megkérdőjelezhetetlen: a nagyipari állattenyésztés csak rengeteg víz és földterület valamint takarmány (és az azt előállító földterület) felhasználásával lehetséges. Ha nem is kell drasztikusan, örök életre megválni a húsfogyasztástól, érdemes mérsékelni. Hosszú távon nemcsak szervezetünk, de Földünk is hálás lesz érte.
Húsbavágóan fontos hét, amikor mellőzzük a húst! Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
