Az inzulinrezisztenciát sokan gondolják „divatbetegségnek”, pedig egy igen gyakori szénhidrátanyagcsere-rendellenesség, ami kezeletlen állapotban 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet – ezért nem árt komolyan venni. Dr. Vass Viktor, a Rózsakert Medical Center diabetológusa elmondja, hogy mit kell tudni erről a betegségről.
A cukorbetegség előszobája
Az inzulin nagyon fontos szerepet játszik szervezetünk működésében, segít, hogy a cukor a sejtekbe kerüljön. Inzulinrezisztencia esetén a sejtek nem ismerik fel és nem kötik meg az inzulint, így az nem tudja kifejteni a hatását. Ennek következménye, hogy a sejteknek az energiát más forrásból kell beszerezni, ezzel együtt a vérben a sejtekbe be nem jutó, felhalmozódó, felesleges cukor okoz problémákat. A diagnózis nem könnyű, mert sokszor egy, már az inzulinrezisztencia következtében kialakult betegség tünetei hívják fel a figyelmet a problémára. Kialakulásában szerepet játszik a nem megfelelő táplálkozás, a mozgásszegény életmód és az elhízás. Ha nem kezelik, könnyen vezethet a cukorbetegséget megelőző állapothoz, ún. prediabéteszhez, vagy 2-es típusú cukorbetegséghez.
Mik lehetnek a tünetek?
Az inzulinrezisztencia önálló tünete a gyakori, legtöbbször hirtelen fellépő éhségérzet, emellett gyakran együtt jár más társbetegségekre is jellemző tünetekkel, pl. állandó fáradtságérzet, fokozott izzadás, hajhullás, kopaszodás, menstruációs zavar, meddőség, petefészekciszták, nőknél férfias szőrösödés, túlsúly, depresszió, pattanásos, problémás bőr.
A diagnózis
Az említett tünetek más betegségeket és problémákat is jelezhetnek, így ha ezek valamelyikét tapasztaljuk, még nem feltétlenül inzulinrezisztencia áll a háttérben. A diagnózis cukorterheléses laborvizsgálattal történik. A vizsgálat során a páciensnek meghatározott mennyiségű cukrot kell elfogyasztani. Vért veszünk tőle a cukor elfogyasztása előtt, majd 120 perccel utána, hogy megnézzük, hogyan változik a vércukor- és az inzulinszint. A kapott eredményekből (vércukor-, ill. inzulingörbe) következtetünk a diagnózisra. Fontos, hogy a fenti tünetek esetén forduljunk szakorvoshoz, hogy ő állapítsa meg a diagnózist, hiszen a tünetek fennállása esetén más betegség is állhat a háttérben, de akár a cukorbetegség másik "fázisában" is lehetünk.
Megfelelő életmóddal kezelhető
Az inzulinrezisztencia folyamatos odafigyeléssel jól kezelhető. A helyes életmód (egészséges étrend és rendszeres mozgás) kulcsfontosságú. Az inzulinrezisztencia diéta a cukorbetegekéhez hasonló, alapja a gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülése, napi 4-6 étkezés, melynek mindegyike tartalmaz meghatározott mennyiségű szénhidrátot. Emellett a tünetmentességhez napi 45 perc közepes intenzitású sport is elengedhetetlen. Szükség esetén a szakorvos gyógyszeres kezelést is előírhat. Amennyiben sikerül az egészséges életmódot hosszú távon megtartani, úgy megszűnhetnek az inzulinrezisztencia tünetei és elkerülhető a cukorbetegség kialakulása is. Ha azonban nem vesszük komolyan az életmódváltást, akkor egyenes út vezet a cukorbetegséghez.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ezeket olvastad már?
Gyümölcsök a szénhidrátdiétában? Nincs kizárva!
Hogy férhetnek bele a gyümölcsök a szénhidrát-korlátozáson alapuló fogyókúrába vagy egy cukorbeteg mindennapi étrendjébe? Olvasd el szakértőnk tanácsait!
admin
Belevágnál a 160 g szénhidrátos diétába? Segítünk!
Biztos hallottatok már mindannyian a 160 g szénhidrátos diétáról. Most bemutatjuk az alapokat, a buktatókat és két mintaétrendet.
Bodon Judit dietetikus
A szénhidrátszegény diéták 7 tipikus hibája
Töretlen népszerűségnek örvendenek a szénhidrátszegény diéták. A jó hír, hogy ezeket lehet jól is csinálni, próbáljuk meg például az alábbi hét „hibát" elkerülni!
Bodon Judit dietetikus
5+1 hétköznapi fogyókúracsapda
Attól, hogy valamit egészségesnek gondolunk, vagy annak mondják, nincs rá garancia, hogy fogyunk is tőle. Van, ami tényleg jótékony hatású, de nem határtalanul.
Szálka Brigitta dietetikus
