„...van egy nagy asztal, középre berakva csomó minden, és tunkol mindenki mindenből" – interjú Trokán Nórival, aki Seherezádé jelmezébe bújik Szegeden

Trokán Nóri saját bevallása szerint nagyon édesszájú, a ragacsos-magvas-mézes közel-keleti édességek pedig különösen a gyengéi, épp ezért egy gazdag, szirupos baklavát készített legújabb Egysztárétel-videónkban. Közben kérdezgettük főzési szokásokról, kedvencekről, gyerekkori ízélményekről - és persze az Ezeregyéjszaka meséiről is. Augusztusban, a Szegedi Szabadtéri Játékokon ugyanis ő játssza az egyik főszerepet Geszti Péterék izgalmasnak ígérkező world musicaljében.

Szoktál főzni mostanában?

Ez idő kérdése nálam, nem vagyok konyhatündér, és türelmetlen vagyok. Sokszor idő hiányában nincs kedvem elkezdeni főzni, a hétköznapjaimban nem tudok tervezni ezzel, általában a főzés kimerül egy gyors tortillában vagy valami egyszerű, ötperces receptben. De a Covid alatt, amikor mindenki nekiállt kenyeret sütni és kutyát sétáltatni, akkor sokat főztem, jó volt, hogy nem kellett sietni vele.

A Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaira itt találsz jegyeket!

Mik az abszolút kedvenc gyors receptjeid?

Nagyon szeretem a zöldségeket minden mennyiségben, és szeretek mindenféle bowlt készíteni belőlük. A halakat és tengeri herkentyűket is kedvelem, ezekkel is szoktam kombinálni. Viszonylag kevés húst eszem, ritkán kívánok rá, inkább zöldséges ételeket csinálok. Illetve nagyon szeretem a közel-keleti és görög kultúrában jelenlévő mezzéket: a tzatzikit, a mindenféle zöldséges mártogatóst, az ikrakrémet.

Próbaidőszakban hogyan ebédeltek?

Színházi próbákon ebédszünetben szoktunk étterembe menni közösen. Ha filmforgatás van, olyankor van catering, ami általában jó, és nem is vagyok válogatós. Igyekszem tisztán étkezni, nagyon ritkán eszem gyorskaját, de pont tegnap a sofőr, aki vitt forgatásra, megkínált egy benzinkutas hot doggal. Fogalmam sincs, mikor ettem utoljára benzinkutas hot dogot! (nevet)

Saját bevallásod szerint édesszájú vagy, most is baklavát készítettél a konyhánkban. Mi az abszolút kedvenc édességed?

Fú, de nehéz választani, annyi minden jut eszembe! A mákot imádom, szóval, ha feltétlenül választanom kell, akkor a mákos guba, a mákos bejgli, a citromos-mákos piskóta. Amikor egy évig csináltam tej- és tojásmentes diétát, mindent kitaláltam, hogyan kell mentesen elkészíteni. Nem bírom ki a karácsonyt bejgli nélkül, szóval csináltam mentes bejglit, és senki nem vette észre, hogy se tej, se tojás nincs benne!

Trokán Nóri baklavareceptjéért katt a képre!

Melyik a kedvenc konyhád?

Mostanában nagyon megszerettem a thai és a vietnámi konyhát, a levesek nagy kedvenceim lettek. Illetve a görög kaja azért nagyon közel áll a szívemhez, bár inkább a zöldséges fogásaikat eszem. Az elmúlt években kevesebb tejterméket fogyasztok, amit elég nehéz kikerülni a görög ételekben, de a fetasajtnak nyilván nem tudok ellenállni.

A gyerekkorodat inkább a magyar vagy a görög gasztronómia határozta meg?

Mindkettő. A magyar nagymamám vendéglátós volt: egészen idős koráig, amíg bírta, az tartotta őt életben, hogy főz a családnak. Csodálatosan főzött, magyaros konyhát vitt, tőle maradtak kézzel írt receptek – ez olyan megható, hogy a kis kézírása így megmaradt! A görög oldalon pedig anyukám és nagymamám is erősen képviselik a görög konyhát a közös étkezéseken, tőlük rengeteget tanultunk. Mostanában például az egyik nagy kedvenc, amit készíteni szoktam, az a pastitsio, ami kábé egy görög lasagne. Emlékszem, hogy ezt a nagymamám mindig csinálta, és ez az íz abszolút a rá emlékeztet, nagyon görög hangulatú nekem.

„A görög oldalon anyukám és nagymamám is erősen képviselik a görög konyhát a közös étkezéseken"

Jelenleg épp az az Ezeregyéjszaka meséivel készültök a Szegedi Szabadtéri Játékokra. A közel-keleti, arab konyhával és kultúrával milyen a viszonyod?

Görögországhoz hasonló ez a közel-keleti étkezéskultúra, hogy van egy nagy asztal, középre berakva csomó minden, és tunkol mindenki mindenből – ezt én nagyon bírom, közel áll hozzám, szeretem az ételek fűszerezését. 15 éve voltam egyszer Szaúd-Arábiában, akkor még szinte elképzelhetetlen volt, hogy oda bárki beutazzon. Ott olyanokat ettem, ami teljesen más típusú konyha és fűszerezés, mint amihez itthon az ember hozzáfér. Ahh, összefut a nyál a számban!

Mit érdemes tudni az Ezeregyéjszaka meséiről? Mitől lesz különleges ez a produkció?

A szereposztás elég bomba, csomó szuper kollégám van benne. A királyt, akinek mesélek, Bányai-Kelemen Barna, a fiatal szerelmespárt, akikről mesélek, Tasnádi Bence és Márkus Luca játsszák. Stohl András a főgenyó Dzsáfár, Mészáros Máté pedig a Dzsinn – ő már az olvasópróbán úgy olvasott, hogy mindenki lefordult a székről, annyira vicces volt. Van egy pici csavar benne, hogy kicsit alkesz a Dzsinn, mert hát mit csinált volna a lámpásba bezárva! Juronics Tamás rendezi, úgyhogy nagy látványra és táncolásra lehet számítani, Tasnádi István írta a szövegkönyvet, Monori András szerezte a zenét, Geszti Péter pedig a dalszövegeket, a librettót. Augusztus 11. és 20. közt játsszuk Szegeden, és utána az a terv, hogy a Magyar Színházban kerül repertoárra a darab, most is velük próbálunk.

Nézd meg az előadás werkvideóját itt!

A történetet mennyire ismerted, mielőtt bekerültél a produkcióba?

Őszintén, nem annyira. Az alapsztorit ismertem Seherezádéról és a királyról, és hogy a történet, amit mesél neki, az megelevenedik. Ami ezek mögött van, és az a sok jelentés, ami ebbe beleszövődik, arra most látok jobban rá.

Nagyon szép, ahogy a darabon keresztülmegy az, hogy Seherezádé, azáltal, hogy folyton mesél, olyan, mint egy modernkori pszichológus. Mert a király egyébként egy ilyen búvalbélelt csávó, tök depressziós, öli a nőket; az az élete, hogy bosszút áll, amiért őt elhagyták. Seherezádé pedig a saját meséjén keresztül rávezeti a királyt, hogy benne van a gonosz, és azt kell leküzdenie.

Ezért való felnőtteknek is a darab, mert ez a fajta pszichologizáló vonal is benne van a történetben, míg a gyerekek a mesét fogják látni benne, hogy mi történik Alival, és mit csinál Dzsáfár meg a Dzsinn.

A közel-keleti kultúrkör hogyan jelenik meg a darabban?

Vizuálisan nagyon erősen visszaköszön az arab világ, egy fotózás alkalmával már felvettük a jelmezeinket, elképesztően gyönyörű ruhák. A díszlet is nagyon ötletes, olyan a színpadkép, mint egy nagy hagymakupolás palota, ami sok darabból áll, és mindenhogyan mozgatható, kreatívan használható. De zeneileg is képviselve van, csak ott a közeli-keletiség szépen össze van folyatva a popzenével, nagyon érezni benne a Geszti stílusát.

Nemsokára tehát irány Szeged, mondtad, hogy szereted a halakat, így adja magát a kérdés: halászlevezel majd?

Az első dolgom lesz, hogy halászlevet eszek! Nagyon szeretem gyerekkorom óta, akkoriban a Nemzeti Színház üdülőjében nyaraltunk éveken át, ott óriási banda gyűlt össze, és rendszeresen volt bográcsozás. Apám hatalmas horgász, és a napi pontyokat mindig megcsináltuk halászlének – ez is egy gyerekkori ízélmény nekem.

Interjú: Rosanics Petra

Fotók: Simon Gábor

A Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaira itt találsz jegyeket!

Hirdetés

Támogatott tartalom

Társasházi pályázat három egyszerű lépésben

Május 31-ig küldhetitek el ötleteiteket az OTP Bank Társasházi Pályázatára. A határidő közeleg, de megéri sietni, hiszen 15 társasházi közösség nyerhet összesen 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást.

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Címlapról ajánljuk

További cikkek