Idén március utolsó vasárnapján számolhatunk az óraátállítással, ami azt jelenti, hogy egy nappal korábban lesz, mint tavaly, és 2 nappal korábban, mint 2024-ben.
Idén március 29-én hajnali 2-ről hajnali 3-ra állítjuk előre az órát.
Így egy órával kevesebbet alszunk majd. A tavaszi óraátállítás után az egyik leginkább érzékelhető változás, hogy már sokkal később nyugszik le a nap. Aznap a naplemente várható időpontja 19:09 lesz. Ez az időszámítás október 25-ig tart, amikor hajnali 3-ról 2-re állítjuk majd vissza az órákat.
Milyen élettani hatása van az óraátállítgatásnak?
Vissza-visszatérő probléma az óraátállítások kapcsán, hogy az ember egy napig azt se tudja, milyen nap van, sokan éreznek fáradtságot, ingerlékenységet, fejfájást is, de ennél sokkal színesebb a testi tünetek sora.
Ilyenkor egy minijetlaghez hasonlóan megborul a szervezet működése. A szervezet biológiai ritmusának felborulása alvászavarokat, ingerlékenységet, koncentrációs zavarokat, alvászavart okoz.
Emellett a szív- és érrendszerre is negatív hatást gyakorol.
Az egy órás eltolódás után a szervezetnek akár hetekre is szüksége van a teljes átálláshoz. A tavaszi óraátállítást még jobban megérezzük, ilyenkor még a szervezet nem áll át a melatonintermelésre, és a glükokortikoidszint még alacsony. A vércukorszint még alacsony, hiszen az előző „óraállapot" szerint még járna nekünk egy óra alvás. Nem csoda hát, hogy fáradtak, dekoncentráltak és levertek vagyunk.
Különösen negatív hatással van az idősekre és a gyerekekre
Az átállítást az idősek, a gyerekek, a krónikus betegséggel küzdők és az éjszakai műszakban dolgozók szenvedik meg leginkább. Az ő szervezetük nehezebben alkalmazkodik, így kimondhatjuk, hogy az évi kétszeri átállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereket viseli meg a legjobban.
