Bár az elmúlt évben nagy sikert aratott a román palackvisszaváltó-rendszer a számokat illetően, azonban ennek mozgatórugója nem a környezetvédő, zöld gondolkodásnak köszönhető, sokkal inkább annak, hogy a lakosság visszaszerezze az 50 banis betétdíját a palackoknak.
A visszaváltó automatákat működtető RetuRO statisztikája szerint a 2025-ben piacra került fém italcsomagolások 83 százalékát, az üvegek 86 százalékát, a műanyagnak pedig 82 százalékát váltották vissza, ami meghaladta a terveket. 2024-ben a visszaváltási arány csupán 54 százalék volt, viszont 2025-ben már több olyan hónap volt, amikor 94 százalékos volt a visszaváltási arány.
Az elemzések szerint a tavalyi évben 387 ezer tonna alapanyag került újrahasznosításra, ez a szám azonban az Eurostat adatai szerint a román műanyaghulladék 32 százalékát jelenti, a városi hulladéknak azonban csak 13 százaléka hasznosul újra.
A Kovászna megyei Vargyason egyelőre nincs visszaváltó pont, ennek ellenére a város sokkal tisztább mint valaha, hiszen az itt élők összegyűjtik az utcán talált palackokat, és elviszik a 9 km-re lévő Barótra. Ez a jelenség is jól mutatja, hogy a lakók elsősorban nem a környezettudatosság jegyében váltják vissza, hanem a beváltott palackok ára miatt.
A hátrányos helyzetűek bevételi forrást találtak a palackvisszaváltás lehetőségében, nem véletlen, hogy egyre több a kukákra felszerelt palacktartó.
A visszaváltók jelentős része a pénz miatt váltja vissza a palackokat
Egy felmérés alapján a fiatalok 94 százaléka a pénz miatt váltja vissza a palackokat, nem a környezettudatosság jegyében. Akiknek a visszaváltás pénzkereseti lehetőség, azok átlag havi 518 lejt (kb. 38 720 forintot) tudnak szerezni.
A palackvisszaváltás a kisboltoknak jelenti a legnagyobb terhet. A boltoknak kötelező akár automatával, akár kézzel visszaváltani a csomagolásokat, ahol pedig ezt nem teszik lehetővé, akár 1,5 forintos bírságot kockáztatnak.
