Tele van a szervezetünk is műanyaggal, ezeket a bajokat hozhatja ránk

Ma már szinte mindenben találnak műanyagot a kutatók, az élelmiszerektől kezdve a földben, az állatok szervezetében és természetesen az emberben is egyre több mikroműanyag található. Arról, mennyire veszélyesek ezek az apró, sokszor szabad szemmel nem is látható darabok, részletesen és közérthetően beszélt Jurecska Laura, környezetkémikus.

Jurecska Laura, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének oktatója a Másfélfok.hu-n adott részletes bemutatást a mikroműanyagok és az emberi szervezet kapcsolatáról. Az apró műanyagrészecskék ma már mindenhol megtalálhatóak az ivóvíztől kezdve az élelmiszereken át egészen az emberi testig. Holland szakértők szerint a mikroműanyagok az emberi vérben is észlelhetőek, de nemrégiben egy olasz kutatócsoport még a méhlepény szövetében is megtalálni vélte az apró szabad szemmel aligha látható darabokat.

A részecskék belégzéssel és táplálkozással, de még a bőrön keresztül is képesek bejutni a szervezetbe.

Míg egy felnőtt ember naponta 26-130 darab mikroműanyagot lélegez be (éves szinten ez a szám 47 ezer felett is lehet), addig egy 2020-as tanulmány szerint a cumisüveget használó kisbabák akár 2600-szor is több mikroműanyagot fogyaszthatnak el napi szinten.

Táplálkozással, belégzéssel, de akár a bőrünkön keresztül is bejuthatnak a részecskék a szervezetünkbe

Káros?

A szálasanyagok tüdőbe való bejutása növelheti a daganatok kialakulásának kockázatát, kutatók vizsgálatai alapján pedig a szervezetbe bejutó cellulóz-vagy műanyagszálak a belégzés útján nem csak bejutnak a szervezetbe, de fel is halmozódnak ott.

Az állatokon (rákok, halak, kagylók) való kutatások esetében arra a megállapításra jutottak a szakértők, hogy a műanyagok hatására csökkent a táplálkozási aktivitás. Ezt a darabkák idegrendszert károsító hatására vezették vissza, valamint arra, hogy a műanyag beavatkozik az emésztőenzimek normál működésébe.

Ahogy Jurecska Laura elmagyarázza:

A mikroműanyagok nagy felülete oxidatív stressz és gyulladások kialakulását okozhatja a szervezetünkben, a plasztikdarabkák mérgezőek lehetnek a sejtjeinkre, annak köszönhetően pedig, hogy rendkívül lassan bomlanak, a szervezetből való eltávolításuk nem valósítható meg. A műanyagok károsíthatják továbbá az immun- és az idegrendszert. A tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, rosszabb esetben érelzáródás is kialakulhat. Elérhetik a szervezet számára idegen anyagok eltávolításáért felelős májat és a vesét is, fokozott igénybevételnek kitéve ezeket a szerveket.

A 150 mikrométernél nagyobb darabok ugyan kiürülnek a szervezetből, az ennél kisebb darabok igen „mélyre” képesek eljutni: az ennél kisebb darabkák átjuthatnak a nyirokrendszerbe és a vérkeringésbe. Az igazán veszélyes, 20 mikrométernél kisebb darabok a szerveket is képesek elérni, a 10 mikrométernél kisebbek pedig akár a sejtekbe is behatolhatnak, átjuthatnak a vér-agy gáton és méhlepényen is. Bár szervezetünkből a mikroműanyagok 90 százaléka kiürül, így is van mivel megküzdeni. Osztrák kutatók 10 grammonként átlagosan 20 darab mikroműanyagot találtak az emberi székletmintákban.

Millió apró részecskére törhetnek a műanyagból készült eszközök

A műanyagokkal együtt baktériumok, kórokozók és adalékanyagok is bejuthatnak a szervezetbe. Egyes, nagyon apró műanyagok a bőrrel való érintkezés során is bejuthatnak az emberi testbe, a mikroműanyagoknál jóval kisebb nanoműanyagok pedig nemcsak a verejtékmirigyek, a szőrtüszők vagy például a bőr sérülésein keresztül, de máshol is képesek áthatolni a bőrön.

A Másfélfok cikke alapján egyelőre a mikor- és nanoműanyagok mennyisége a környezetben nem éri el azt a szintet, amely veszélyt jelentene az emberi egészségre, ez azonban akár csak idő kérdése lehet, amennyiben az emberek nem tanulják meg visszaszorítani a műanyagfogyasztás mértékét.

Jurecska Laura szerint a megoldást nem a bioműanyagok fogják elhozni, hanem az, ha képesek vagyunk minél rövidebb idő alatt radikálisan visszafogni a műanyagfelhasználást, ahogy írja:

„A tudomány jelenleg még nem rendelkezik biztos válaszokkal arra nézve, hogy a tartós műanyagfogyasztás hosszú távon miként hat majd az emberi szervezetre. Olyan beláthatatlan végkimenetelű kísérletet végez jelenleg magán az emberiség, amelynek az egészségünkre és az egészségügyre gyakorolt hatásai aggasztó méreteket ölthetnek a jövőben. Mint más környezeti-éghajlati problémáink esetében is, most még van lehetőségünk érdemben változtatni.”


Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Hozzászólások (0)

Címlapról ajánljuk

További cikkek