A fagylaltnak többezer éves története van, régebbi találmány, mint a papír, és már akkor is létezett, amikor a Római Birodalom még egy kósza gondolat sem volt. A történet ugyanis Kínában kezdődött, nagyjából 5000 évvel ezelőtt. Ez a szinte kőkorszaki fagyi pedig – kis túlzással – ugyanazokból az összetevőkből állt, mint a mai, azaz tejből, vízből, jégből és ízesítőkből. A nagy áttörést azonban az ókori Egyiptomban tették hozzá, ahol megoldották a hűtés problémáját, mégpedig olyan módon, hogy a fagylaltot cserépedényekben tárolták, amelyeknek lyukas volt a tetejük, és innen legyezték, hogy ne melegedjen fel. Az ötlet a perzsáknak is nagyon tetszett, akik átvitték a találmányt a Földközi-tengeren, míg végül a fagylalt eljutott az ókori Rómába is.
Hippokratész bölcs ember volt, ezt senki sem vitatja, azt viszont kevesebben tudják, hogy ő egyenesen gyógyszerként ajánlotta a hideg édességet, mert tézise szerint ez felélénkíti a testnedveket. Nagy Sándor a nagyobb ütközetek előtt mindig egy afféle ókori jégkását kortyolgatott katonáival, igaz, ők bort is kevertek bele a biztonság kedvéért. Néró császár rózsavízzel és mézzel bolondította meg a római variánst, és napi szinten fogyasztotta. Meg tudjuk érteni. Marco Polo is nagy fagyirajongó volt, az ő lelkesedésének köszönhető, hogy a világ számos pontjára eljutott ez az addig ismeretlen édesség.
Ugorjunk azonban most egy kicsit az időben, és nézzünk szét idehaza. Magyarországra már igencsak erős itáliai közvetítéssel jutott el a fagylalt, ugyanis Mátyás király felesége, Beatrix a nápolyi király lánya volt, és mivel igencsak szerteágazó udvartartást hozott magával, amelyben szakácsok és cukrászok is helyet kaptak, a fagylalt sem maradhatott otthon. És ha már az itáliai hatásoknál tartunk, nem vitathatjuk tovább, hogy annak a fagylaltnak, amit ma is olyan nagy élvezettel eszünk, egy szicíliai mester tette le az alapjait. Francesco Procopio egyébként csak származását tekintve volt szicíliai, ugyanis Párizsban élt és alkotott, és eredetileg a limonádé volt a szakterülete. Innen lépett tovább, és készítette el a világ első sorbet-jét, amely természetesen citromízű volt. Ez akkora sláger lett, hogy sokáig nem is próbálkoztak más ízekkel. A legenda szerint a párizsi Café Procope-ban, amely különben ma is létezik, olyan figurák is élvezték a különleges újdonságot, mint Voltaire, Rousseu, Diderot vagy épp Napóleon.
Tudtad?
Visszatérve Magyarországra, itthon a fagyi eleinte a mozgóárusoknak köszönhetően vált népszerűvé. Ez is egy olyan dolog, ami pozitív hozadéka volt a török hódoltságnak, ugyanis a törökök árulták az akkor mézízű sörbet-nek nevezett hűsítő finomságot.
Az első fagyireceptek sokkal később, csak a 18. század végén jelentek meg egy erdélyi szakácskönyvben, és érdekes módon két ízről szóltak: az eperről és a pisztáciáról.
A jégkrém, amely tulajdonképpen a fagylalt „iparosított” változata, már határozottan angolszász találmány. 1922-ben Thomas Wall készítette el az első fagylaltkockát Angliában, egy évvel később már ezeket is mozgóárusok árulták az egész országban. A pálcikás változat amerikai találmány, és Ohio államban készült először, 1923-ba Harry Burt alkotta meg.
Egy fontos dologról még nem esett szó, ez pedig nem más, mint a tölcsér:
Mint a világon olyan sok korszakalkotó találmány, ez is a véletlen műve. 1904-ben, a St. Louis-i világkiállításon történt, hogy egy fagylaltárus kifogyott a kelyhekből, és mivel épp a keze ügyébe esett egy közel-keleti ostyalap, gyorsan kúp formájúra tekerte, a többi pedig már történelem...
A végére pedig jöjjön egy kis szélsőség. Fagylaltot a világ szinte minden pontján készítenek, ki így, ki úgy, Dubaiban azonban a fagyinak is elkészült a (felesleges) luxus változata. A Scoopi Cafe „Black Diamond” desszertje tulajdonképpen egy gombóc fagyi, amely 817 amerikai dollárba kerül (ez most kb. 250 ezer Ft). Összetevői között pedig olyan őrületek szerepelnek, mint az olasz szarvasgomba, az iráni sáfrány és a 23 karátos ehető aranypelyhek. Ha ezt Néró császár megérhette volna...
A hűsítő finomságok persze hazánkban is hosszú utat jártak be, és napjainkban már az igazi ínyencek is könnyen megtalálhatják a kedvenceiket.
Figyelemre méltó például a Colud9 és az Anjuna palettája, amiket házhoz is rendelhettek.
Ezeket olvastad már?
Ezeket olvastad már?
5 dolog, amit ideje elfelejteni a gyerektortákkal kapcsolatban
A torta bizony mindenkinek hatalmas kedvence. Tudtad, hogy még titkos összetevője is lehet? Nem kell akkor sem aggódnod, ha nincsen időd készíteni, van megoldás!
Nosalty
Ezért sütünk sütit egyre többen, a karanténban is – a...
Most, hogy amennyi időt csak lehet, otthon töltünk, nehéz nem a rohanó világ negatív híreire reagálni, a desszertkészítés viszont garantáltan kimozdíthat minket, új irányba.
Macsuga Viktória
Ezeket a jégkrémeket hiányoljuk legjobban a gyerekkorunkból
Összeszedtem nektek a kilencvenes évek elején imádott, azóta leginkább visszasírt jégkrémeinket. Ti hozzátennétek még valamit?
Brecz Judit
Útmutató a sáfrányhoz: így vedd meg és használd a világ...
A sáfrány a világ legdrágább fűszere, mégis érdemes legalább egyszer áldozni rá.
Szász Nóri*A cikk az Édes Város együttműködésével jött létre.
