Ha a norvégek a sajtról beszélnek, nem csupán az általunk ismert verziókra gondolnak. A tenén- vagy kecsketejből készítettbrunost, azaz "barna sajt", textúrája sokkal inkább egy krémes fudge-hoz hasonlít, mint a szilárd emmentálihoz, vagy akár a teljesen máshogyan ugyan, de valóban krémes camambert-hez.
A brunost alapvetően a sajtgyártás melléktermékeként keletkező tejsavó, amit egy karamelles, édeskés és erősen aromás pasztává sűrítenek, majd hagynak megszilárdulni.
A vékony szeletekre vágott, karamelles ízű és színű sajtot roppanós rozskenyérre vagy waffel-re pakolva falatozzák a norvégok, és előszeretettel kenik meg a szendvicset egy kis eper- vagy málnalekvárral is.
Az bizonyos, hogy a jellegzetes ízű sajt meglehetősen veszélyes tud lenni - és nem csak a vonalainkra. 2013-ban 30 ezer kilónyi brunost kapott lángra egy kamion rakterében egy észak-norvégiai alagútban. A zsíros, karamellizált tejtermék több, mint négy napig lángolt a föld alatt - egy norvég rendőr szerint a brunost a benzinhez hasonlóan hihetetlenül jól égett. Az alagutat hetekre le kellett zárni, annyira szennyezett volt benn a levegő, és minden infrastruktúra tönkrement.
