Már a disznóvágás sem a régi

XXI. század ide vagy oda, a magyar embernek - néhány környékbeli barbárral együtt - télen kedves szórakozása a disznóvágás. Lássuk, hogy zajlott anno és ma!

Azok a kulturált, országunktól nyugatabbra lakó népek, akik már jó hatvan éve élvezik a folyamatos kapitalizmust, rég nincsenek rászorulva olyan fárasztó, időigényes és véres időtöltésekre, mint állatok saját kezű leölése és feldolgozása. De a magyar – cseh, szlovák, lengyel, román, szerb – olyan megátalkodott fajta, aki annak ellenére, hogy ma már az év 365 napjában tonnaszámra veheti a húst a kisebb és nagyobb élelmiszer üzletekben, gusztusosan megtisztítva, tonnányi nejlonba csomagolva, elősütve, párolva és fűszerezve, évente egyszer kétszer mégiscsak kést ragad, és csoportosan, szakrális keretek között leöl egy disznót. És ami még ijesztőbb, nem kell ehhez vidéki gyökerekkel rendelkezni, érthetetlen okokból ugyanis egy tősgyökeres városlakó három okostelefonnal, négy laptoppal és egy önműködő autóval is élvezettel képes részt venni egy ilyen kora hajnalban kezdődő, pálinkával és friss hússal átitatott barbár eseményen!A tudósok sehogy sem találják az okát annak, hogy egy ilyen régi, avittas szokáshoz miért ragaszkodik ilyen konokul ezek a népek.

Húsbontás

Változások természetesen azért vannak, a modernizáció láthatatlan keze elér még ide is. Tavaly már beszámoltunk arról, hogyan néz ki egy átlagos disznóvágás, most lássuk, milyen fejlődések mentek végbe az iparban egy mondjuk 100 évvel ezelőtti, igazi, "ótentikus" malacöléshez képest!

Akkor és most

A legelső, fontos változás az áldozat fajtája. Egészen a hatvanas évekig, a húsipar fellendüléséig, és a hűtőgépek elterjedéséig azok, akik megengedhették maguknak, hogy malacot tartsanak - hiszen soha nem volt olcsó mulatság - mangalicát tartottak. A göndör jószág egyik ismérve ugyanis - elképesztően finom húsa mellett - hogy rendkívül nagy mennyiségű zsírja van, ami nélkülözhetetlen volt a paraszti háztartásban, egyrészt, mert a húsok egy részét ebben tartósították, másrészt, olaj nem lévén, egész évben azzal főztek, amit a malacka adott. A mangalica hátránya azonban, hogy elég későn, két éves kora körül ellik először, és akkor is kevesebbet, mint a ma olyan "divatos" fehér sertés. Bár nagyjából ma már mindenki fehér sertés tart, a vélemények megoszlanak: a cikk írójának idős rokona, aki évtizedeken át tartott malacot, arra a kérdésre, hogyhogy az állományban miért nem volt soha mangalica, azt a választ kapta, hogy "Tarcsa az, aki ráér kivárni mire babázik" egy másik idős rokon azonban a 15 réteges, csodálatos hájas sütemény felszolgálásakor emígyen szabadkozott: " Sajnos csak ilyen lapos, de mióta nincs hájam rendes zsírdisznótól, csak ilyen kis sovány malacokból, mindig ilyen lesz".

Rénfa helyett traktoron lóg a bontott disznó

Másik nagy különbség, hogy mennyi ideig tart ma a disznóvágás. Ma ha 12 felnőtt ember összeáll - férfi-női válogatott - akkor egy jó hentessel - akit hetekkel korábban le kell foglalni - délután 5 óra körül már két disznót tudhat feldolgozva a kamrában - régen ennyi emberrel ez jóval tovább tartott. A szúrást követően - amit EU nem lévén nem előzött meg a kábító lövés - a perzselés követett amit nem gázpalackra szerelt lángszóróval oldottak meg 25 perc alatt, hanem szalmát tettek a cocára, és előbb az egyik, majd a másik oldaláról perzselték le a szőrt, ami a malac méretéstől függően 1-2 órát vett igénybe. Sok időt, és nem kevés étvágyat spórolhatunk meg manapság, mikor gazdasági boltokban készen kaphatóak a különböző, kolbász és hurkatöltésre alkalmas előre mosott belek. A tradicionálisan női feladatok közé sorolt bélmosás minden bizonnyal a disznóvágás leghorrorisztikusabb és leggyomorforgatóbb részei közé tartozott, és valószínűleg nincs az az elvakult hagyománytisztelő, aki visszasírná azt az időt, amikor az asszonyok összeültek, és fújkálva, kapargatva tisztították, majd mosták az állat vastag és vékonybelét.

A nők megmentője, a tisztított bél

Szintén a technika áldásai közé tartozik az elektromos daráló, ami, hogyha a vágóknak mázlija van, a hentes csatolt kelléke. Nagyobb gazdáknál faluhelyen persze korábban is volt órási daráló, de az igazi húsfarkas, ami mindent bedarál, és agregátorról működik, jelentősen meg tudja gyorsítani a darálást.

Falusi riszájkling

Az áldozat egyes részeinek a felhasználásában - illetve fel nem használásában - sem maradt minden a régiben. Sok helyen nem a háznál nevelik a malacot, csak a tartását fizetik, esetleg kilóra veszik meg közvetlenül a vágás előtt. Ha a tartás helyén vágják, a régi disznóvágós reggelik kedvence, a sült hagymás vér, és a véres hurka is veszélybe kerülhet, a vér ugyanis alvad, és ha nincs egy célszemély, aki kevergesse, pocsékba megy. Régen gyakorlatilag semmi nem került kidobásra, sőt, még 50 évvel ezelőtt is létezett falusi riszájkling a disznótoron! A belsőségek főzésére használt abalé, amelyben többek között a fejhús és a hurkába való részek főnek, tökéletes levesalap volt. Hűtőgép nem lévén azonban szokás volt ezt az igen értékes alaplevet elosztogatni az utca lakói között - disznóvágás napján teljesen megszokott látvány volt a fél óránkét, különböző méretű fazekakkal beállító szomszédok látványa, akik egy kis jó abaléért jöttek.

A nagy hírű abalé

Szintén a hűtőgép hiányának köszönhető, hogy szinte mindent azonnal feldolgoztak - hús nem maradhatott nyersen sokáig, akármilyen hideg is volt, amit nem tettek a füstölőbe, vagy nem sóztak le, az megsütötték, és a zsírosbödönbe tették - ott állt el a legtovább. A hájból, amit ma sokszor csak kiolvasztanak, a disznóvágás alatt elkészítették a százrétegű, illatos hájas süteményt, vagy hájas pogácsát. A munka menete - malac szétszedése, belsőségek főzése, hús darálása, kolbász, hurka töltése, füstölés - tulajdonképpen maradt a régiben. Akárcsak a torra összegyűlők jókedve. Igaz, hogy ma már nem kell leperzselt körömből kihörpinteni a pálinkát, az ebédre készülő pecsenyék sem a nyári konyha sparherdjét készülnek, hanem esetleg hordozható indukciós tűzhelyen a tornácon, de ma sem tudok mást mondani, mint tavaly ilyenkor - ha tehetjük, menjünk el minden évben egy disznóvágásra! Mert XXI. század ide, információs társadalom oda, még mindig az egyik legjobb csapatsport télidőben! { GALÉRIA = title:Diszn%C3%B3v%C3%A1g%C3%A1s%20ma, 1,2,3,4,5,6,7,8 }

A legfinomabb reggeli - a fokhagymás máj

Hozzászólások

Törölt felhasználó

Aztán ugyan miért is barbár szokás? Nem tudom honnan származik a cikk írója.... De gondolom, hogy nem lakott soha falun. Vicc.... :-\

Törölt felhasználó

Talán azért választják az emberek ezt a "barbár" szokást,mert az otthon felnevelt sertés húsa sokkal egészségesebb mint a nagyüzemben tartottaké (ezeket vehetjük meg a boltokból "gusztusosan becsomagolva")

Törölt felhasználó

SZOBATUDÓS!!!!

Hajnika03

Idióta!! Van fogalmad mekkora baromságokat írsz itt össze? Biztosan valami városi bunkó vagy.

Icka

Elszomorít, hogy már a No Salty-n is ez a hangnem uralkodik. Egyébként az általánosítást visszautasítom. + nem szeretnék ebb?l vitát generálni!

Dacota

Kedves hozzászólók! A cikk íróját pedig mélységesen elszomorítja, hogy a cikk olvasói nem értik az iróniát, és nem veszik a fáradságot arra, hogy végigolvassák a cikket. Akkor ugyanis kiderülne, hogy a "barbár" disznóvágás melegen ajánlott mindenkinek, akinek lehet?sége van arra, hogy rész vegyen rajta, és nagyon sajnálja azoknak az országoknak a lakóit, ahol ez már nem szokás. Felettébb örül annak, hogy nálunk - és a környez? országokban - még van erre lehet?ség, így legalább évente egyszer ehetünk olyan húst, amir?l biztosan tudjuk, honnan származik, nem utazta kétszer körbe Európát, és nincs körbetekerve 25 méter környezetszennyez? csomagolóval. A cikk írója továbbá - bár Budapesten n?tt fel - éveken keresztül élvezhette a vidéki nyarakat, legeltetett libát árokparton, ivott a tehenb?l frissen kifacsart habos tejet, és érdekl?déssel nézte az olyan MA MÁR BARBÁRNAK TITULÁLT foglalatosságokat, mint a csirke nyakának nagymama által nagy késsel történ? elmetszése. A cikkben említett baromságokat rutinos disznóvágók és disznótartók elbeszéléseib?l, néprajzos tanulmányaiból, és saját tapasztalataiból kalapálta össze. A cikk írója továbbá melegen ajánlja a mérges hozzászólóknak, hogyha egy írásról sarkalatos véleményt kívánnak alkotni, olvassák el?bb végig! Ha pedig rossz napjuk van, próbáljanak meg hétvégére betervezni egy disznóvágást családdal, barátokkal, rokonokkal, mert a folydogáló vér és pálinka látványa, a friss húsok és az olvadozó zsír illata kisimítja a ráncokat, és mindenkit jókedvre hangol! További szép napot kíván szeretettel a cikk írója, Nóra

Gabys

Kedves Nóra, megértem a szomorúságodat. Régóta nem olvasok cikkeket az oldalon, (még ritkábban szoktam hozzászólni) de ez megkapta a szemem. Nem tudom, megvigasztallak e vele, de egy írásból megérezni/érteni az iróniát, valamint sorok közt olvasni, nem mindenki tud. Nekem az az érzésem a bántó, sért? hsz-ek egy felületes olvasás és nem értés hiánya miatt vannak. A cikk jó, nincs benne semmi kivetnivaló. Egy diszóvágás is kicsit más tájanként, mint mondjuk a halászlé, de összességében alig mérhet? a különbség. Mára, nemcsak az EU miatt, kicsit modernizálódott. Maga a ceremónia egy nagyszer? élmény, még akkor is, ha hajnalban gyerekként a 7.határba menekültem volna el, mikor sivalkodott a disznó amikor markos férfiak kivezették az ólból a barbár disznóvágásra. A pálinkás hajnalok, a gyomor- és bélmosó n?i programok, a nevetések, a rutinos egymás kezére dolgozások nagyszer? élményt nyújtanak kicsiknek, nagyoknak. A hús min?ségér?l már nem is irok:) Kedves Nóra, egyvalamit kérek t?led. A bánatos melegbarna nagyszem? tehénkéb?l lécci ne facsard ki a tejet, tudom, a frissen fejt illatos tejre utalsz kedvesen, de a facsarást hagyjuk meg a lédús gyümölcsöknek:) Irj csak továbbra is ilyen tartalmas, régmúlt hagyományokat bemutató cikkeket. Fej a fejjel és hajrá:) Szép estét kívánok:) Gabi

musella

Kedves Dakota.Egyetértek veled.Mi is sok disznót levágtunk már.Jó volt az el?tte való készül?dés,ugye,hagyma,fokhagyma pucolás,edények elmosogatása.Korán keltünk azokon a napokon,már 5 órakor,begyújtottunk a katlan alá,hogy forrjon a víz,mire megjönnek a rokonok.A pálinka elmaradhatatlan volt.Pálinkázás után következett a disznó levágása.Na ilyenkor füldugó került a fülembe,mert a disznó visítását nem tudtam elviselni.Nagynénémmel még a beleket is kimostuk.Jó erre az id?szakra vissza gondolni.Együtt voltunk a testvérekkel,együtt dolgoztuk fel a cocát.Finom is volt az általunk készített hurka,kolbász,disznósajt.Na meg kés?bb a füstölt sonka,szalonna.

banya6868

kedves Dakota! Egyet értek veled mindenben. Én évente 2-3 disznóvágáson veszek részt, szerencsés vagyok, hogy saját nevelés? a coca, és csak ritkán fanyalodok a boltira.

witch

Sziasztok! Ha figyelnetek a NoSalty-n megjeleno cikkeket, amit Dacota ir, akkor tudnatok, hogy mi all mogotte. Tul hamar dontottetek felette, anelkul, hogy ismernetek.

Törölt felhasználó

Hangok, illatok, ízek. Szép, emlékezetes ünnepnapok. Ezek jönnek el? az írás hatására. Kívánom, hogy mindenkinek legyen része benne, legalább egyszer! :)

vadgesztenye

" A munka menete ? malac szétszedése, " Nagy szégyen volt, ha "disznóöléskor" malacot vágtak a hízó helyett! A kifejlett vágóállatot hízónak nevezzük.

Majam

Hála Istennek, hogy a disznóvágás nem a régi!:-) Örülök, hogy van egy csomó dolog, ami megkönnyíti a feldolgozást. Még füldugó is az elejére... És resztelt máj, és vese vel?vel...házi sertésfalatkák rulez.:-)

Zoli

Kedves Mindenki! Örülök, hogy ilyen népszer? a nálam fiatalabbak körében is a disznóvágás. Úgy látszik, ezt a génjeinkben hordozzuk. Néhány dolgot azért szeretnék hozzátenni: Sajnos a mai disznók húsa a tápos tartástól elég vizes. Tegyünk egy itt- ott vett hús te egy tálba fél napra a h?t?be. Kivéve tetemes mennyiség? víz lesz alatta. Ez a hagyományosan moslékolt ( EU !!!! ) - kukoricáztatott disznóknál nem így van. F?képp nem a mangalicáknál. Ezért nem mindegy, hogy honnan vesszük a disznót. Pörkölésr?l. Nálunk - kisvárosban a szalmában pörkölés elég hamar kiment a divatból. Több disznó, mint szalma! Ahol általában minden családban legalább két disznó került évente a kés hegyére- a disznótartáshoz szükséges szalma kincs volt. ( A nagyk?rösieket uborkásoknak csúfolták, mert rengeteg uborkát, salátát termeltek és így a gabonának kevesebb föld jutott ) Ezért, a gázpörzsöl? el?tt fával f?tött és kézzel hajtott pörzsöl?t használtak. Egy serdül? legénynek az els? nagy élménye az volt, ha rábízták ezt a fontos és igazán nem könny? munkát. Egyébként a disznó felbontása és feldolgozása is tájegységenként nagyon változó volt. Lásd: a K?rösi csepleszes májas receptem hozzászólásait. Mindenkinek jó " disznólkodást " kívánok: Zoli

bombahoppa

Kedves Nóra! Humorérzék nélkül sótlan az élet. Go on! Mari malac (hízó) már várja a kést. BÚÉK! https://vote4bombahoppa.blogspot.com/2019/12/road-trippin-ii-resz-ott-mari-malac.html

Címlapról ajánljuk

További cikkek

12 RAKOTTAS, ami ebédre vagy vacsorára is tökéletes

Elő a tepsit vagy jénait, és jöjjenek az izgalmas rétegek: mehet bele rengeteg zöldség, amennyit nem szégyellünk, tészta, krumpli, hússzeletek vagy darált verzió is, tejföl, tejszín, joghurt, de akár ezek vegán megfelelői is...és irány a sütő!