Lencse, malac, gombóc és vöröshagyma

Azt talán mindenki tudja, hogy szilveszterkor hagyományosan lencsét és malacsültet kell enni. De van még néhány népszokás, ami meglepetést okozhat.

A szilveszteri népszokások nagyrészt előrejelzés-, jóslás jellegűek, a szerencséről szólnak, ennek köszönhető a szilveszteri kéményseprő-kultusz, de csak szőrén, ezúttal gombfogás és vakablak nélkül. A jóslatok a következő év termésére, időjárására, a hajadonok, legények elkövetkező házasságára vonatkoznak. Lássunk néhányat tételesen.

Lencse

A lencse, vagy más, apró szemű hüvelyesek (például a rizs, köles) fogyasztása azért ajánlatos ilyenkor, mert a gazdagságot, bőséget szimbolizálják. Aki tehát az újév első napján lencsét eszik, az bő termésre, az állatok szaporaságára, anyagi gyarapodásra, a család bővülésére számíthat az elkövetkező esztendőben.

Malac, szárnyasok és halak

Szilveszterkor azért fontos malacot enni, mert az kitúrja az ember szerencséjét a következő évre. Hagyományosan az állat fülét és orrát kell ilyenkor megenni, de a többi része sem megvetendő a süldőnek. Tilos viszont ilyenkor baromfit fogyasztani, mert az hátrafelé kapar, tehát oda lenne tőle a szerencsénk a következő hónapokra. A haltól állítólag elúszik fogyasztójának szerencséje, de egyesek tudni vélik, hogy akkor nem, ha a farka felől látunk neki. Ha tehát veszélyesen szeretnénk élni, nyissunk ki egy tonhalkonzervet, vagy olvasszuk ki a karácsonyi filézett halászlé maradékát; ember legyen a talpán, aki a tonhalaprítéknak megtalálja a hátulját.

Rétes

A rétestészta nyújtása szintén az eljövendő bőséget hivatott megteremteni, a tésztával együtt a szerencsénket is nyújthatjuk szilveszterkor.

Gombóc

Ha a lányok meg akarták tudni, hogy férjhez mennek-e a következő évben, illetve hogyan fogják hívni a jövendőbelijüket, gombócot főztek. Kis papírkákra különböző férfineveket írtak – eggyel kevesebbet, mint ahányan a jóslást végezték – a neveket a gombócokba rejtették kifőzés előtt, egyet pedig üresen hagytak. Akinek az üres gombóc jutott, az nem számíthatott menyegzőre jövőre, a többiek pedig leshették a környezetükben élő Istvánokat, Jánosokat és Lászlókat, hogy melyik kacsintgat rájuk a templomban.

Hagyma

Egyes vidékeken vöröshagymával jósolták meg szilveszterkor az újév várható időjárását. Egy vöröshagymát 12 rétegre bontottak, sóval meghintettek, s a sorban, amelyik bővebb levet eresztett, az annak megfelelő hónapot csapadékosnak gondolták.

Egyéb szokások

Az újév első napján tilos volt bármit kivinni a házból, mert úgy tartották, hogy akkor a következő évre a szerencse is elhagyja a házat. Bizonyos helyeken még a szemetet sem szabadott kivinni aznap, az állatok alól sem hordták ki a trágyát, csak másodikán. Aki az újesztendő első napján először merített vizet a kútból, és mosdott meg vele, az szerencsés évre számíthatott. Általában azt gondolták, hogy amit az év első napján teszünk, az fog ismétlődni a további 364 napon is, ezért kerülték ilyenkor a családi perpatvart, veszekedést, nagyon figyeltek, hogy nehogy betegség üsse fel a fejét bármelyik családtagon. Ha a másnapunk engedi, figyeljünk oda mi is, hogy melyik lábunkkal kelünk fel aznap.

Hozzászólások

Gabys

Kedves Kata! Nem a cikkel kapcsolatban lenne néhány kérdésem. Els?re hozzád fordulnék. Adnál egy publikus e-mail címet? Köszönöm, üdv: Gabi

Miss Lemon

Kedves Gabys! Persze, az enyém ez: k.rehova@nosalty.hu. De az info@nosalty.hu-ról is biztosan kapsz választ, persze nem tudom, mi a kérdés, és a ki a kompetens:) Üdv: Kata

Címlapról ajánljuk

További cikkek