Konyhai alapok: úristen, főzök!

Korábban írtunk nektek bénázásainkról, már ami konyhai karrierünk beindulását illeti - akkor összegyűjtöttük, milyen felszereléssel érdemes nekivágni a nagy főzésprojektnek. 

Eddig a kávén kívül mást nem nagyon készítettél a konyhában, azt is instant porból?Oké, beszereztél anyától, nagymamától, padlásról és az IKEA-ból pár fazekat meg kést, vágódeszkát, de nem tudod, mihez kezdj velük? Mi most megpróbálunk eligazítani minden kezdő szakácsot - mi is történik tehát, ha bekapcsoljuk a tűzhelyet vagy a sütőt? Tényleg nem bonyolult, de érdemes átvenni a leggyakrabban előforduló indítóműveleteket, melyek egy kis idő után teljesen rutinszerűvé válnak. Nem, nem gondoljuk, hogy analfabéta lennél, akinek még a hagymapucolást is magyarázni kell, de tapasztalatból tudjuk, hogy élesben egy csomó, kézenfekvőnek hitt apróságon múlhat a recept sikere.

Ezeket olvastad már?

Számos recept kezdődik a “végy egy fej vöröshagymát” vezénylettel, gyorsan kézbe is kapod a kis vagy nagy gumót, látszólag mi sem egyszerűbb, mint felaprítani, sokszor láttad már, aha, de mégis hogyan? Kettévág, hosszában szeletel, keresztben szeletel, majd hagyja szétesni a hagymát és a késsel gondos aprításba fog - nem árt, ha ez utóbbi jó éles. A recept által előírt mennyiségű zsiradékot belelocsoljuk az edényünkbe, közepes lángon hevítjük, és már dobhatjuk is rá a hagymát, ami folyamatos kevergetést igényel. Ezután pedig üvegesre pároljuk, azaz dinszteljük. Kevés sóval még többet tehetünk a siker érdekében.

Ha pirospaprika is kell az ételbe, akkor húzd le a hagymát a tűzről, itt dobd rá a fűszert, és utána vedd lejjebb a lángot, így biztosan nem ég meg és nem lesz keserű az arra egyébként hajlamos pirospaprika. Oké, idáig eljutottál, valami elkezdődött - ha mondjuk levest készítesz, akkor az abba kerülő zöldségeket is futtasd meg egy kevés ideig a hagymán, majd öntsd fel vízzel, zöldséglével, aszerint, amit a recept megkíván. A só és a bors már ekkor mehet az ételbe, előbbivel azért ne bánj túl bőkezűen - az nem baj, ha valami sótlan, mert utána még lehet sózni, viszont az elsózott ételt nagyon nehéz helyrepofozni (ezért én általában csak a legeslegvégén sózok.)

Még több praktika

Tipp

A friss fűszernövényeket aprítsd, akárcsak a hagymát, de ezeket elég a legvégén az ételhez adni, különben elveszítik az ízüket a főzés alatt.

Ne forralj! Ha mondjuk főzelékkel ügyeskedsz, fontos, hogy közepes vagy annál csak egy hangyányit magasabb lángon főzz, különben semmi íze nem lesz majd az elkészült ételnek. Amikor pedig a rántást vagy a habarást szeretnéd hozzáadni, akkor is vegyél kicsit vissza a lendületből: egészen alacsonyra tekerd vissza a hőfokszabályozó gombot a tűzhelyen, és ekkor mehet bele a sűrítékos. Ne ijedj meg, ha teljesen ízetlennek találod a végeredményt: most jött el a só ideje.

Hagyd kihűlni, mert forrón semmit sem érzel az ízekből, és csak megégeted magad. A fenti tippeket a valóság, azaz életem első lendületből, érzésből megfőzött borsófőzelékének emlékrémképei adták. Konklúzió: a tejbe dobált, fagyott zöldborsó nem lesz főzelék attól, mert maximum lángon forralod, de kellemes félórás, szénné égett maradékpucolást lehet produkálni vele rövid távon!

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Címlapról ajánljuk

További cikkek