Nálunk nincs karácsony kolbászos lencselelves nélkül. Hatalmas nagy kedvenc, egyszerűen kihagyhatatlan. Olyannyira, hogy nem csak ünnepekkor, év közben is elkészítem. Idén viszont szeretnék valami újítást belevinni, ezért kerestem hozzá hasonló recepteket.
Spanyol honban sokszor jártunk már. Gyermekeink megkedvelték az ott kóstolt ételek legtöbbjét, ezért esett a választásom egy chorizo-s vöröslencse levesre. Az egyetlen, amitől tartottam vele kapcsolatban, a füstölt paprika igen intenzív íze. A recept egy evőkanálnyi mennyiséget írt, ami nem kevés, tehát mindenképpen le kellett próbálnom.
Eszméletlenül tetszett, hogy vörösborecet kerül bele. Mind ízében, mind színében csodálatosan harmonizált a vöröslencsével. A paradicsom szolgáltatta a további színorgiát, egyáltalán nem nyomta el a lencsét. Végül a paprika sem bizonyult soknak. Ilyen gyönyörű színű levest még soha nem láttam talán! További savanyító tényezőként tettem minden tányérra egy szelet limeot a joghurt tetejére. A nálunk nehezen beszerezhető cukorféleség helyett, pedig egy kanál méz csorgott az edénybe.
A chorizo-ból kisült zsír olyan plusz ízt ad neki, amire nagyon szüksége van, nem véletlenül kerül a miféle, magyaros verziónkba a kolozsvári szalonna és a füstölt paraszt kolbász. Alapanyagaiban teljesen hasonlatos és mégis teljesen más. Fantasztikus, hogy milyen csodás a gasztronómiai skála - a különböző nemzetek konyhájának fúziója.Jövő héten további újításokat keresek karácsonyra, tartsatok akkor is velem!
Gréti
