Kellemetlen szájszag - amiről senki nem mer beszélni

Mindannyian találkoztunk már ezzel a jelenséggel - de vajon hányan tettük szóvá? Naugye.

Mindannyian találkoztunk már ezzel a kellemetlen jelenséggel, de kevesen merjük szóvá tenni, és csak remélni tudjuk, hogy mi nem küzdünk ezzel, vagy ha igen, akkor szeretteink jelzik nekünk.

Igen, a kellemetlen leheletre gondolunk.

Bár legtöbben egy rossz fogra, fogszuvasodásra, torok-, mandula-, vagy arcüreggyulladásra gyanakodnak kellemetlen lehelet – szakmai elnevezése szerint halitózis – esetén, könnyen lehet, hogy egészen más betegségek, akár gasztroenterológiai problémák állhatnak a háttérben.

Dr. Bene László, a Rózsakert Medical Center gasztroenterológus szakorvosa segítségével ezúttal ebből a szempontból vizsgálatuk meg a kellemetlen lehelet kérdését.

dr. Bene László, az RMC gasztroenterológus szakorvosa

Amikor az emésztőrendszerben van a hiba

A rossz lehelet gasztroenterológiai eredete bizonyos esetekben nehezen diagnosztizálható. Rendszerint az okozza, hogy a gyomorszáj (cardia) nem zár rendesen, így a táplálkozási szünetekben a renyhén záródó gyomorgyűrű a gyomor tartalmának - kellemetlen - szagát a száj irányába engedi vissza. Alapesetben ez a „zsák” jól záródik, a gyomorból a nyelőcső felé nem áramlik visszafelé semmi. Amennyiben ezt endoszkópos vizsgálat során diagnosztizálni lehet, viszonylag egyszerűen, gyógyszeres kezeléssel lehet segítséget nyújtani. Az endoszkópos vizsgálattal a refluxbetegségre is fény derülhet, amely ezzel összefüggésben ugyancsak okozhat ilyen jellegű panasz, de ugyanakkor más emésztési, vagy emésztőrendszerrel összefüggő problémákra is fény derülhet segítségével. Rossz szájszagot okozhat még ebben az összefüggésben:

  • a túl kevés, vagy túl sok gyomorsav,
  • a nyelőcsőtágulat,
  • a belek bakteriális fertőzése, helicobacter fertőzés,
  • rendszertelen táplálkozás,
  • fűszeres, erős ételek, alkoholtartalmú italok, kávé túlzott mértékű fogyasztása,
  • vagy például a zsírok emésztése közben fellépő emésztési zavarok.

Más esetekben azonban olyan kis, akár endoszkóp számára is láthatatlan elváltozásokról van szó, amelyek komoly kihívást jelentenek a diagnózis felállítása szempontjából. Okozhatja a gyomornyálkahártya olyan jellegű elváltozása is, amelyet sem a szövettan, sem az endoszkópos vizsgálat nem mutat ki. Ebben az esetben savlekötő, bevonó szerek szedése javasolt, amelyek nagy része mentolos pasztilla formájában kapható és segítséget nyújthat a probléma kezelésében.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Ezeket olvastad már?

Amikor a problémát a szájban kell keresni

Lássuk, mi a helyzet akkor, ha a probléma forrása a szájban keresendő! Ezúttal dr. Várnagy Éva, a Rózsakert Medical Center esztétikai fogszakorvosa segítségével gyűjtöttük össze, hogy mi minden okozhat szájszagot.

dr. Várnagy Éva, a Rózsakert Medical Center esztétikai fogszakorvosa

A rossz leheletnek számos szájüregi oka lehet.:

  • Okozhatják például a szájban elszaporodó baktériumok, amelyek elkezdik az emésztést a szervezetünkben. A folyamat során az aminosavakat többek között kénvegyületekké alakítják, amelynek valóban kellemetlen szaga lehet. Ezekre a baktériumokra az egészséges szervezetnek is szüksége van, az ember szervezetében mindig megtalálhatók, problémát akkor okoznak, ha túlságosan elszaporodnak. A baktériumok elszaporodásáért legtöbbször a nem helyes fogmosási technika és szájhigiéné tehetők felelőssé. Ebben az esetben nagy mennyiségű baktérium és lepedék rakódik le az íny vonalánál és a nyelven is, amit a helyes fogápolással tudunk kiküszöbölni.
  • A kellemetlen szájszag okozója azonban legtöbbször az elszaporodott baktériumok miatt gyulladt íny, és ezen belül is az íny alatti fogkő járhat kellemetlen szájszaggal. Nem is gondolnánk, de sokkal gyakrabban fordul ez elő, mint a fogszuvasodás miatt kialakuló rossz lehelet.
  • Kellemetlen leheletet okozhat a fogak között beékelődött ételmaradék is, ha hosszabb ideig bent marad. Az ételben lebomló fehérjék rossz szagot okozhatnak, ezért nagyon fontos a fogselyem rutinszerű használata. Ha rendszeresen beékelődik az étel egy adott helyre, akkor érdemes megmutatni a fogorvosnak, hogy miért történik ez.
  • Bizonyos ételek és italok fogyasztása is, mint pl. a fűszeres, hagymás ételek, kávé, vagy egyes alkoholtartalmú italok is kellemetlen szájszagot okozhatnak, de ide tartozik a dohányzás is, akár cigaretta, akár pipa, akár szivar formájában. Utóbbiak a kellemetlen leheleten túl a fogak elszíneződéséhez is vezetnek.
  • Egy szuvas fog, vagy rossz tömés is lehet a probléma forrása.
  • A kellő mennyiségű folyadékfogyasztás jelentősége mindenki számára ismert. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a folyadékhiány szájszárazsághoz, csökkent nyáltermeléshez vezet, ami így ugyancsak rossz szájszagot okozhat.

A három alapszabály tehát:

  1. mossunk rendszeresen és helyes technikával fogat, ne felejtsük el a fogselymezést sem,
  2. igyunk mindig kellő mennyiségű folyadékot, és
  3. ne feledkezzünk meg a rendszeres fogászati ellenőrzésről, amely során minden kezdődő fogászati megbetegedés még idejében kiszűrhető, kezelhető.

Címlapról ajánljuk

Két pályaelhagyó nyitotta meg az egyik legmenőbb kávézót Budapesten –...

Kicsit túlhaladva a Klauzál téren, egy letisztult, világos belső terű, otthonos kávézó várja vendégeit, immár negyedik éve. A Görföl Emese és Mario Jimenez által nyitott Dorado nem az első volt a fővárosi specialty kávézók sorában, valószínűleg nem is az utolsó, de mindenképp azok közé tartozik, amelyek túlélték a koronavírusos időszak okozta nehézségeket, és akik ki tudtak alakítani egy olyan vendégkört maguk körül, amelyre nehéz időkben is számíthatnak. Kávétúra Spanyolországból indulva, Új-Zélandon át Budapestig.

Nosalty

További cikkek