Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Anorexiás kamaszok elképesztő trükkjei

Kamaszlányod úgy dönt, hogy odafigyel az egészségére. Ennek még örülsz is, egészen addig, amíg egyszer csak egy csont-és-bőr lány ül veled szemben az asztalnál. Mire figyelj?

Az ausztrál Gemma Walkert 14 éves korában diagnosztizálták anorexiával és bulímiával. A diagnózis felállításakor Gemma életveszélyes állapotban volt, testsúlya mindössze 29 (!) kg volt. Orvosi és szülői felügyelet mellett Gemmának 7 évbe telt, míg mára teljesen felépült, ez alatt az idő alatt háromszor volt kórházban: először életmentő kezelést kapott, később pedig hosszú távú pszichiátriai terápián vett részt.

Kamaszgyerekeinkkel kapcsolatban gyakran aggódunk: vajon egészségesen étkezik?, sportol eleget?, jól teljesít az iskolában?, vannak barátai? Szülőként próbálunk minél több figyelmet fordítani gyermekünkre, de nem tudhatunk mindenről, különösen abban a korszakban, amikor már „ciki” bármivel is a szülőhöz fordulni, és maximálisan arra törekszenek a tinik, hogyan zárják ki minél jobban szüleiket az életükből.

Tinigyermekeinkkel – különösen a lányokkal – együtt élve az egészségük szempontjából ma az egyik legnagyobb veszélyt a táplálkozási zavarok jelentik. Ezek gyakran a külvilágnak való megfelelés talaján alakulnak ki: szépek, karcsúak szeretnének lenni. Elindulhat gyermekünk egy „egyszerű” egészséges életmód felé, és akár észrevétlenül is átcsúszhat lassan a kóros betegségbe.

A Rózsakert Medical Center gyermekgyógyásza, Dr. Jókay Kinga bemutatja most az intő jeleket, amikre nagyon oda kell figyelnünk.

Az anorexia tünetei

Az anorexia nervosa a táplálkozási zavarok közé tartozó pszichés betegség, amelynek az étvágytalanság, a nem evés „csak” a tünete. Kezelése ezért elsősorban pszichiátriai alapú.

Jellemző tünetei:

  • az ételbevitel jelentős csökkenése és az ebből következő jelentős testsúlycsökkenés,
  • félelem az elhízástól, a kövérségtől,
  • saját testméretek téves megítélése, valamint a test alakjának jelentős befolyása az önértékelésre.

Mire kell a szülőnek figyelnie?

  • Ha serdülő lánya vagy fia elkezd fogyókúrázni, keveset eszik, de nem elégedett az eredménnyel.
  • Tovább folytatja a fogyókúrát akkor is, amikor már nem szükséges.
  • Ha egyébként vékony gyermeke kövérnek gondolja magát és ennek ellenkezőjéről nem lehet meggyőzni.
  • Ha akkor elégedett csak magával, amikor egyre többet veszít a súlyából.
  • A fogyás következményeként a hangulata romlik, a serdülő zárkózottá válik, lányoknál a menstruáció elmarad.

A serdülő környezete (szülők, barátok) egy ideig dicséri a tini akaraterejét, kitartását, karcsú alakját, azonban van egy pont, amikor a fogyás túlzottá válik, kóros mértékű lesz. A betegségben szenvedők ilyenkor már bármit, bármi áron megtennének a cél érdekében: minél vékonyabbnak lenni. Ez lehet egy apró füllentés, folyamatos titkolózás, de akár az orvos megtévesztése is. A tinit nem lehet meggyőzni arról, hogy a fogyás túlzott mértékű, szerinte semmi gond nincs, ő nem érzi betegnek magát.

Elképesztő trükkök

Az interneten a fiatalok elképesztően „profi segítséget” kaphatnak pl. Ana Buddy-tól (Ana barát), hogyan titkolják el étkezési problémáikat a család és a barátok elől. Mindez egy idő után életformává válik, és elképesztő találékonysággal tévesztik meg környezetüket. Mindehhez elég egy netes keresés, és máris ömlenek rájuk a megdöbbentő tippek, technikák:

  • Különösen réteges az öltözködése, hogy ne látszódjon, milyen sovány valójában. Túl szűk és túl bő ruhákat nem igazán hord, előbbi túl sokat láttat, utóbbinál egyértelmű, hogy takargatnivalója van. Nem szeret mások előtt levetkőzni, pl. tornaórán vagy úszás előtt.
  • Sokszor mondja, hogy egyik barátjánál, az iskolában stb. evett már, ezért nem kér a közös ebédből/vacsorából.
  • Kifejezetten figyel rá, hogy társaságban egyen, így senkiben nem merül fel a gyanú, hogy egyedül (egyáltalán) nem.
  • Megnézi a hűtőben, mi az, amiről a család tudja, hogy szereti, megenné, majd fogja és kidobja. Ennek másik változata, hogy gyakran csak azért megy a konyhába, hogy a többiek számára hallható legyen, kinyitotta a hűtőt, amiből amúgy nem vesz ki semmit. Vagy használja a mikrohullámú sütőt, hogy az illatot mindenki érezze, de a megmelegített ételtől egyszerűen megszabadul.
  • Ha valamit nem szeretne megenni, azt mondja a tanárnak, barátoknak, hogy allergiás vagy most beteg, ezért nincs étvágya.
  • Egy „profi” attól sem jön zavarba, ha a téma felvetődik egy-egy celeb kapcsán, még hozzá is teszi, hogy XY túl vékony, igazán felszedhetne pár kilót.

A szülőkkel történő étkezésnek is megvannak a trükkjei:

  • A vastag, nagy méretű zokniba, a lenge pulcsik zsebébe könnyen betuszkolható az étel, ha épp senki sem figyel.
  • Szép lassan eszik, hogy mire a többiek befejezik, azt higgyék, ő is megette ugyanazt a mennyiséget. Kis falatokat vág le az ételből, hogy úgy tűnjön, sokáig eszik.
  • És ott van még a figyelemelterelés. Egy lebilincselő iskolai történet vagy az érdeklődő kérdések sora remekül elterelik a figyelmet arról, hogy mit és mennyit eszik.
  • Ha változik a ruhaméret, egyszerűen kivágja a címkét.
  • Az orvos megtévesztése: ha már a gyanú fennáll, és figyelik a fiatal súlyát, vagy csak egy sima orvosi vizit van kilátásban, akkor felkészül a méredzkedésre. Az időpont előtt 1-2 órával elkezd vadul vizet inni, akár 1-1,5 litert is, és/vagy: aprópénz varrás a ruhazsebbe, fehérneműbe.

Talán nagyon fura, sőt felháborító belegondolni, hogy saját gyermekünk így „átverjen” egy étkezési zavar fenntartásáért. Ez természetes, de sajnos az étkezési zavarokkal küzdő gyermekek szülei általában viszonylag sokára jönnek rá, hogy ilyen problémával küzd gyermekük. Ettől ő még nem hanyag, felelőtlen szülő, ezt fontos leszögezni! Azt kell megérteni, a bajba sodródott fiatal nem tartja ezt az életformát abnormálisnak vagy betegesnek, nem gondolja, hogy vele bármi baj lenne, vagy hogy kezelésre szorulna.

Szólj hozzá!

Hozzászólások (7)

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Csilla2111
Csilla2111 / Csilla2111 Mon, 2016-02-08 05:52

Való igaz. Sok esetben családi konfliktus is állhat a háttérben, amit feldolgozni alapvető fontosságú ahhoz, hogy a gyógyulás tartós legyen. Nekem is kellett hozzá jó néhány év, ami alatt sok mindent megértettem magammal kapcsolatban.

Mazsola.N
Mazsola.N / Mazsola.N Fri, 2016-02-05 15:22

Én is átmentem ezen, bár én bulímiás nem voltam, csak szimplán nem ettem és keményen edzettem...
Én is azt emelném ki amit Csilla, hogy nem a "beteg"hibája!!! Nem szabad betegként kezelni az illetőt mert az csak ront a helyzeten. A kedves, támogatás, segítség nyújtás az egyetlen gyógymód, a szidalmazással csak az ellenkezőjét éri el a szülő és nem is érdemli meg a gyerek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni sem "jaj majd meggyógyul, csak egy múló tini hóbort...". Én hálistennek kórházba nem kerültem de a menstruációmmal még mindig vannak gondjaim, nagyon súlyos következmények lehetnek, szóval azonnal kell a segítség (pl.: egy kedves, megbízható pszichológus)

Csilla2111
Csilla2111 / Csilla2111 Mon, 2016-02-08 05:55

Bizony, hosszú távon is vannak következményei a koplalásnak. Remélem Te már egésységes vagy, Mazsola.N!

Szilviánita
Szilviáá / Szilviánita Fri, 2016-02-05 11:22

Csilla2111 ezt én is átérzem :). Majdnem teljesen tünetmentes vagyok...de néha sajnos még nagyon is eszembe jut a koplalás vagy a hánytatás...:/

Csilla2111
Csilla2111 / Csilla2111 Thu, 2016-02-04 16:06

Helytálló, fontos cikk, gratulálok! Én keresztülmentem mindezen és egy fontos dolgot hozzátennék a szülők számára: az anorexia nem a gyerek hibája, nem ő választotta, hanem szenved tőle. Ez egy rettenetes betegség és nagyon kemény munka kimászni belőle. Szinte minden esetben a család teljes támogatására van szükség. Az anorexiást hibáztatni pont annyira elfogadhatatlan, mintha egy genetikai rendellenességgel született gyereket, vagy egy szivbeteget vádolnánk azzal, hogy ő tehet róla. Az orvosok segitsége nem elég, a család és a barátok összefogása életmentő lehet.

Rózsakert Medical Center
Rózsakert Medical Center Fri, 2016-02-05 11:53

Kedves Csilla!

Köszönjük, hogy megosztottad velünk tapasztalataidat és véleményedet, valóban fontos szerepe van a segítő családnak és barátoknak a küzdelemben és gyógyulásban.