Huszonévesek konyhája

Egyetem/főiskola alatt sokan kirepülnek a családi fészekből, az albérletben pedig valahogy meg kell oldani az étkezést. Bár elsőre nehéznek tűnhet az önellátás, mi segítünk!

Hogy ne csak anyukád hétvégén csomagolt kajáiból kelljen kihúznod a hetet, tanuld meg te magad elkészíteni a legegyszerűbb és leghétköznapibb fogásokat!

Sajtos melegszendvics avagy croque monsieur

Pofonegyszerű az elkészítése, és nagyon hamar megvan. Egy főétkezést is kiválthatsz vele, és akár ebédre, akár vacsorára készíted el, hálát fogsz adni az égnek, hogy megtanultad. Az alap kenyeret és sajtot kedvedre variálhatod tojással, zöldségekkel, fűszerekkel és felvágottakkal, hogy még kiadósabb és ízletesebb legyen a végeredmény.

Sült csirke

Nincs is jobb, mint egy egészben sült csirke, amit aztán, ha nem fogyasztod el rögtön, később át is dolgozhatsz, ha lefejted a csontról a husit - egy klassz salátába vagy szendvicsbe például elég jól illik.

Házi sütik és kekszek

Nem árt egy-két egyszerűbb süti- és kekszreceptet is elsajátítanod, mert semmi nem olyan jó, mint a házisüti. Ilyenkor célszerű olyanokat készíteni, amik elállnak, és egy megfelelő dobozban sokáig tárolhatod őket - milyen jól fognak jönni, ha épp rád tör az édesség utáni vágy!

Sajtos és paradicsomos makaróni

Na nem a sajtos-tejfölös tésztáról beszélünk, ennél azért ez az amerikai változat kissé bonyolultabb, de nem sokkal. Kis gyakorlással könnyen elsajátíthatod a Mac&cheese elkészítését, ahogyan a paradicsomos tésztáét is. Hagyd el az instant és egyéb előre elkészített változatokat, és készítsd inkább frissen. Nem kell más hozzá, csak friss vagy konzerv paradicsom, fokhagyma, vöröshagyma, jó sok zöldfűszer és egy kevés bors.

Frittata és omlett

Amerikai sajtos tészta recept
Ahogyan a melegszendvicseknél már említettük, ezek a tojásos ételek is azért jók, mert laktatóak, nagyon hamar elkészülnek, és még pénztárcakímélőek is. Az omletteket pedig úgy variálhatod, hogy biztosan nem fogsz rájuk unni soha. Jöhetnek bele a zöldségek, sajtok, felvágottak és fűszerek is.

Palacsinta

Ha nem nagyon van időd sütögetni, de mindened odaadnád egy kis édességért, akkor ez az egyik legegyszerűbb módja, hogy hamar hozzájuss. Nem kell tőle félni, a palacsintasütés mindenkinek megy, hidd el, egy-két próbasütés után még a levegőbe is fogod dobálni!

Főzelék

Ízes krumplifőzelék recept
Néha nem árt zöldséget is enni, a főzelékekben pedig az a jó, hogy ha egyet el tudsz készíteni, akkor gyakorlatilag az összeset. Ezekhez pedig olyan feltétet választhatsz, amihez csak kedved van.

Krumplipüré és rizs

Ahhoz, hogy a burgonyapüré tökéletes legyen, vágd egyenlő méretű kockákra a krumplit, főzd meg, tegyél hosszá tejet vagy tejszínt és vajat, majd törd össze krumplinyomóval. Hogy még finomabb legyen a végeredmény, ízesítsd szerecsendióval! Akárhogy is készíted, a lényeg, hogy mielőbb megtanuld, ahogyan a rizskészítést is!

Pörköltök és paprikások

Az egyik legnépszerűbb fogás itthon, és még soha nem találkoztam olyan emberrel, aki ne szeretné. Ez is könnyen elsajátítható, csak tudnunk kell egy jó alapot készíteni hagymából, paprikából, paradicsomból, jó minőségű őrölt pirospaprikából, és onnantól nem lehet nagy baj.

Hozzászólások

Viatzio

Szerintem szomorú, ha valaki 20 évesen próbál meg el?ször f?zni, amikor rászorul, mert senki nem akar egész héten párizsis zsömlét enni. Én kb. 14-15 éves koromban kezdtem el komolyabb dolgokkal próbálkozni, el?tte is mentek már egyszer?bbek, de ismerek olyat aki még most 20 évesen sem tudna egy bundáskenyeret sem megcsinálni (persze ennek lehet az oka az is, hogy ügyetlen és inkább hagyja, de amikor az az ok, hogy anyuka még 18-19évesen és megkérdezi, hogy "mit szeretnél kislányom?" szerintem nevetséges)...persze lehet élni úgyis, de szerintem nagyon kár kihagyni, egy élmény, nekem kikapcsolódás, és olyan jó látni, amikor a másik jóíz?en eszi, amit mi készítettünk. :) Arról nem is beszélve, hogy irtó ciki lett volna, ha miután barátommal összeköltöztünk mást se tudtam volna neki készíteni, csak melegszenyót :D

Gabys

Kedves Viatzio! Én azon "szomorúak" társaságába tartozom, aki bizony nem tudott f?zni 18-19 éves koráig. Nekem akkoriban "egy dolgom" volt, (idézem anyukámat) tanulni. ? mindig örömmel kérdezte meg mit f?zzek? És nem csak t?lem a család többi tagjától is. Ciki nem ciki ég? nem ég? de én úgy mentem férjhez, majd 21 évesen, hogy nem tudtam f?zni. Aztán anya szárnyai alatt megtanultam. Voltak sikertelen ételek is, aztán belejöttem (azt hiszem). Nem történt semmi tragédia, ha rántotta vagy melegszendvics volt. Ma már sokadmagunkra f?z?k. A lányom sem f?z?tt, én is megkérdeztem mit enne, nevetséges vagy sem... és ma már remekül f?z kiscsaládjának. Nincs ebben semmi nevetséges vagy szánalomra méltó. Van aki késztetést érez arra, hogy korán kezdjen f?z?cskézni van aki nem. Egy biztos és 3 gyerekes anyukaként engedj meg 1 tanácsot, ha majd lesz gyereked kérdezd meg t?le nyugodtan mit enne, ha nem lesz kedve f?zni 14-15 évesen, de sose kényszerítsd rá, hogy konyhatündér legyen. Majd eljön a pillanat. Hidd el nekem:)

Viatzio

Kedves Gabys! :) Persze, nem azt mondom, hogy baj, ha az anya szeretgeti a gyerekét, gondolom te is érted, hogy itt már arról van szó, hogy körülbelül a falatot is a szájába teszi, szerintem az nem normális, ebb?l következik, hogy ilyen id?sen fogalma nincsen a világról, naiv, becsapható. (biztos tanul mindenb?l kés?bb, de na, jobb lenne megtanítani dolgokat) Biztos családja is válogatja, bár nálunk sem csak f?zés, mosás, takarítás anyukám dolga, valahogy én mégis szerettem volna hamar megtanulni, talán pont azért, hogy segítsem, mi is hárman vagyunk testvérek, nem kényszerített senki, kicsit talán "feln?ttesebbnek" éreztem magam t?le. :) És persze, amit már mondtam is, hogy szerintem remek élmény is a f?zés, akár egyedül, akár valakivel együtt csináljuk, addigra kicsit el lehet felejteni mindent. A legjobb pedig tényleg látni, mikor jóíz?en esznek a többiek. :) Lehet hogy csak én vagyok már fiatalon ennyire tyúkanyó, és el sem tudom képzelni enélkül magamat, ezért furcsa látni, ha valakit meg nem foglalkoztat a dolog. Nyilván nem fogok a gyerek kezébe fakanalat adni, én is magamtól vettem magamhoz, ez így van jól. Persze, az én anyukám is mindig megkérdezi, hogy mivel várjon, ha hazajövök hétvégére, s?t néha szimplán kitalálja a gondolatomat. :) Köszönöm a tanácsot, azért ne félj, nem leszek én diktátor anyuka! :D

Gabys

Szió:) Na így már sokkal jobb:) Van benne sok igazság amit most írtál. Nagyon sokan mondják az én korosztályomból, hogy bezzeg a mai lányok......! De én úgy gondolom, hogy a f?z?cske tényleg fiatal korban kedv kérdése. Van aki fakanállal a kezében születik (kicsit kisarkítva) van aki kés?bb érez rá és van aki sose. Viszont abban tökéletesen igazad van, hogy a f?zés ha nem kényszerként éli meg az emberlánya tényleg kikapcsolódás. Az én férjem is a kezem alá dolgozik, besegít, mert megy a dumcsi közben és mert jó ezt is együtt csinálni, jujjjj nem is tudom hány éve már:D Állítom van egy feelingje:) És valóban egy csoda jó érzés amikor jóétvággyal eltünik secperc alatt az asztalról a kaja amivel fél napot bíbel?dtem. És jó hallani a gyerekeimt?l (is) ez szuper volt anyukám:) És nem félek attól, hogy a t?zhely elé parancsolod a gyerekedet majd, fakanállal a kezedben, legyél csak tyúkanyó:) Hálás szerep:) Nagyon szép estét és kellemes vasárnapot kívánok Neked. Gabi

Artemisz

Kedves Viatzio! Ha már ennyire merev vagy f?zésügyileg, miért csak a lányoknak kötelez? akarni f?zni tojáshéjjal a fenekükön? Miért csak az az "irtó ciki", ha a n?nem? nem tud/akar f?zni? Vajon a barátod tudna Neked valamit készíteni a melegszenyón kívül? És ha nem, akkor az miért nem "irtó ciki"? Továbbá, Gabys már megel?zött a másik észrevételemmel. Én nagyon kés?n kezdtem f?zni (kés?n is szültem), mert rengeteg egyéb feladatom volt, sokkal fontosabb, mint a f?zés, és a f?zés hiánya miatt egyáltalán nem voltam frusztrált. S?t. Vannak a f?zésnél sokkal fejleszt?bb, elmét csiszolóbb tevékenységek is. Most olyan élethelyzetben vagyok, hogy rengeteget f?z?k, sütök - ez sem frusztrál, szívesen teszem. De még szívesebben tölteném mással ezt az id?t. (Vagy legalábbis ennek az id?nek nagyobb részét.) A hagymapucolás nem kifejezetten intellektuális feladat, csak nincs pénzem szakácsn?re, min?ségi étteremre... :) Üdv. A Ui. Most még nem hiszed el, de jó eséllyel eljöhet az az id? is, amikor majd pokolba kívánod a f?zést, mint napi robotot... Soha ne mondd, hogy soha...

Viatzio

Szia Artemisz! Meglep? nekem ez a támadó hangnem (lehet csak én vagyok érzékeny rá, bocsáss meg, ha nem rosszindulattal szóltál), de most már látom, hogy a nem teljesen pontos megfogalmazásom többeket rossz helyen talált meg. Láthattad már a válaszban, amit Gabysnak írtam ( aki ezután nagyon kedvesen reagált :) ) , hogy nem csak a f?zésr?l van itt szó. Én pontosan ebbe a huszonéves korosztályba tartozom ( pontosabban még most töltöm be a 20-at), és nagyon sok olyan lányt ÉS fiút ismerek, akik nem csak f?zni nem tudnak, ami valóban nem létszükséglet, megértem én, hogy van aki inkább mással töltené az idejét, de egy adag mosást el nem indítottak életükben, van aki egyszer nem mosogatott még el, és azért hadd mondjak egy megrázó példát is, ami megtörtént...:D két napos osztálykiránduláson 18 éves fiúnak, az anyukája pakolt be, és a gyerek még felhívta "leugatni" az anyját, hogy ezt meg ezt miért nem rakta el. Ez már elég extrém eset, de ? pl. egy inget nem tudott összehajtogatni. Na erre ne mondja nekem senki, hogy nem ciki! :) Tudom én, hogy ez a cikk konkrétan a f?zésr?l szól, de én els?sorban azokra gondoltam, akik soha semmit nem csináltak még, ami ahhoz kéne, hogy egyedül megálljanak a lábukon, akár egy koleszban, akár egy albérletben. Barátom éppen tud készíteni ezt-azt, kicsit bátortalan, de ha mást nem is, szívesen segít nekem pucolásban, darabolásban stb. De pl. a mosógéphez már elég régóta ért. :) S?t ami még számomra is meglep?, és szinte vicces, hogy a 17 éves öcsém, a "vagány gyerek" egyszer rendesen háborgott, hogy ? úgy megtanulna f?zni pl. egy krumplilevest, de senki nem hajlandó megtanítani. :D Most, hogy belegondolok, lehet én származom valami furcsa helyr?l. :D Szóval a lényeg az, hogy nem osztom az úr véleményét, aki szerint undorító, meg nem tudom milyen az, aki nem tud f?zni. Hanem így összességében véve, én nem olyan gyereket szeretnék majd nevelni, aki 20 évesen 100km-r?l hív fel, hogy ugyan hogy néz ki a porszívó. :)

Artemisz

Kedves Viatzio! Jaj, a stílusom... Mindig kiveri a biztosítékot, pedig soha nem használok (mint sokan) alpári jelz?ket és így tovább. Sokszor nem is értem, miért... :) Rövid, tömör, objektív vagyok, nem beszélek mellé, nem mézes-mázoskodom, a lényeget próbálom megfogni. De soha nem öncélúan, rosszindulatúan. Aki ért, az ért két szóból is, aki nem, annak írhatok oldalakat is, kár a tintáért. Ezért vagyok rövid és vel?s. :)) Az el?z? hsz.-b?l az jött le, hogy milyen olyan az az ember, aki nem tud/akar f?zni (jelzem, én sokáig nem tudtam/akartam, mert másról szólt az életem, de ezért nem éreztem magam kevesebbnek, s?t sokkal több mindent tudtam/végeztem, mint amit a konyhában lehet...), továbbá, a szolgan?ség... Összeköltözöm a barátommal, és a legf?bb napirendi pont az etetése lesz... Utóbbi ellen azért emelek szót, mert nagyon veszélyes: hamar rászoknak, és mire rájön a n?, hogy elcseszte, már kés?... Én 14 évesen már teljesen önálló lettem: dolgozni mentem (az én id?mben ez még lehetséges volt), albérletbe költöztem (nem egy hímmel, hanem egyedül!). Tehát 14 évesen már önállóan laktam, eltartottam magam, minden döntést én hoztam meg és hajtottam végre. Nálam jobban senki nem rühelli (nem szalonképes kifejezés, de találó és tetszik :) ) a másra kényelmesed?ket, életképteleneket. De. Még mindig találok ellentmondást a kommentedben. És ezt csak azért emelem ki, hogy ne kerülj csapdába... Tehát, egyrészr?l szóvá teszed sokak tehetetlenségét, nem akarását - maximálisan egyetértek, másrészt viszont, ha "irtó ciki"-nek tartod, ha a n? csak egy melegszendvicset tud a hímnem? elé tenni, vagyis a szolgan?ség mellett állsz ki - bár lehet, hogy nem ez a célod, de hidd el, nagyon vékony az a mezsgye, amikor a szabadon választott gyakorlatból egyszer csak napi kötelesség lesz... És bocsánat, de az öcsédnél is megcsípem a lényeget: nem mástól kell várnia, hogy megtanítsa f?zni, kiváló f?z?oldalak vannak a neten... Máris kezdheti! :)) Üdv. A

Viatzio

Semmi baj a stilusoddal, csak hangsulyok, arckifejezesek nelkul kicsit homalyos nekem a komminukacio, de a lenyegretoroseget ertekelem :) nagyon irigyellek az onallosagodert hidd el, en ugy erzem hijan vagyok kisebb nagyobb szocializacios nehezsegek, szorongas stb miatt, ugyhogy minden elismeresem :) es koszonom a figyelmeztetest vagy tanacsot, semmikeppen sem vagyok a "szolganoseg" mellett, isten ments, van rendesen munkamegosztas :) de hallgatok a tapasztabbra es figyelek, hogy ez igy is maradjon ;) U.i. eskuszom gyakorolni fogom, hogy ne felreerhetoen irjak/ mondjak dolgokat :D

Artemisz

Kedves Viatzio! Igen, érzem rajtad a bizonytalanságot..., de az irány helyes, amire törekszel. Több önbizalmat, határozottságot, éberséget(!) kívánok! Légy óvatos és er?s, sokkal több mindenre képesek vagyunk, mint gondolnánk. Mindig er?t kell mutatni, még akkor is, ha nincs, különben vesztesek vagyunk. Üdv. A

Norbi06

Szerintem bárki, aki feln?tt korában másra van utalva e téren, szégyellheti magát. Legyen férfi, vagy n? az illet?. Nem azt mondom, hogy "szarvasgombával t?zdelt ?zpecsenyét kell tudni sütni vörösboros ribizlihabbal", de egy párolt rizs, vagy sült csirke elkészítése alap. Nincs is visszataszítóbb, mint egy f?zni nem tudó, de kompromisszumokra nem hajlandó egyedülálló, aki rendelt pizzán meg konzerv készételen él...

Artemisz

Kedves Norbi! Lenne egy kérdésem: tudsz varrni? (Pl. kicserélni egy cipzárt a nadrágban, vagy felhajtani egy nadrágot.) Üdv. A

Gabys

Súlyos szavakat használsz. Miért lenne visszataszító avagy undorító az, aki feln?tt korára nem tud f?zni? Nézd meg, itt az NS-en is egy nyomorult rízsf?zésen s?t tojáspucoláson hányan tépel?dnek. Az egyik fiam néha f?z, a másik nem. Miben kéne kompromisszumot kötnie annak amelyik nem? Szerinted a t?zhely mellé kellene állnia, megtanulni f?zni, amíg a felesége lemossa az autót, kicserélteti a nyári gumit télire? Ez lenne a kompromisszum? Te mindenben profi vagy, vagy legalábbis mindenhez értesz ami a napi élethez kell? Úgye nem. Nem vagy másra másokra "rászorulva"? Dehogy nem. Nem vagyunk egyformák ezt kéne tudomásul venni, és nem lenézni azt, aki nem érzi úgy hogy a hagymapucolás avagy a rántás kevergetése az életének meghatározó része. Örülj neki, hogy tudsz f?zni és nem kell konzervet egyél vagy pizzát rendelned. Bár megjegyzem van ételkiszállító cég, ami elfogadható áron nagyon jó min?ség? tartalmas f?tt ételt készít. Gyalázatos dolog tudom, de én néha igénybe veszem.

KisGa

Sziasztok, látom, egy-egy ilyen cikk ádáz küzdelmet hoz ki az olvasókból :) Én nem nagyon tudom, hogy hogy tanultam meg f?zni, soha senki nem állított oda a t?zhely fölé, se az anyukám, se a nagymamám, hogy: márpedig, kislányom, megtanulsz f?zni, mert egy n?nek ez a kötelessége... Valószín?leg utáltam is volna az egészet... Viszont valószín?leg elleshettem a fortélyokat, mert egyszer csak azon kaptam magam, hogy tudok f?zni... Most 29 éves koromra eljutottam arra a pontra, hogy akármilyen új dolognak nekiállok, semmit nem kell kidobni a végén, mert az új dolgokat is meg tudom f?zni... de emellett igen, volt olyan étel, amit az els? két évben nem ettünk, mert nem mertem nekiállni... aztán végül annak is nekiálltam, és sikerült :) De nem gondolom, hogy manapság mindenkinek kutya kötelessége lenne f?zni tudni, akár férfi, akár n?, és azt se gondolom, hogy bárkit elhagyna a párja azért, mert nem tud f?zni... Manapság ez már nem eget ver? probléma. Ett?l függetlenül mindenképpen hasznos dolog, ha a család legalább egyik tagja, de akár mind a kett? el tud készíteni egy pár fogást, hiszen apa is maradhat egyedül több napra a gyerk?ccel és nem biztos, hogy a mekis hamburger vagy a mirelit pizza a legjobb megoldás :)

HumanSkeleton

Jó a cikk! Én most lettem húsz, és fél éve önállóan élek, magamra és a páromra f?zök, mosok, takarítok, egyedül csinálok mindent, míg ? dolgozik. Úgy kerültem ilyen helyzetbe egyik napról a másikra, hogy el?tte otthon az anyám nem engedett be a konyhába soha (ilyen is van!), szóval nulla konyhai tapasztalatom volt. Az els? hónap nehezen ment, de annak ellenére, hogy nem bizonyulok nagy gasztronómiai tehetségnek mégsem adhattam fel, és már egészen belerázódtam. Ezek olyan egyszer? dolgok amik már legalább a második nekifutásra sikerülnek mindenkinek de els? próba el?tt igenis el kell olvasni, hogy csinálja meg az ember! Nem értem, a hozzászólók miért tartják ezeket olyan egyértelm?nek.. :)

Címlapról ajánljuk

További cikkek