Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

A haspók költő, aki az ügyvédi palástot bablevesre és malacpörköltre cserélte

Jókai Mór eredetileg ügyvédnek készült, azonban egy perben, amiben ételről és italról mondtak ítéletet, eldőlt: a talár helyett a pennát és a terített asztalt választotta.

Az említett pert a Nagy Komló Vendéglő tulajdonosa indította bérlője ellen, akit azzal vádolt, hogy olyan ételeket szolgál fel, amelyekre bort kívánnak a vendégek, nem sört. Márpedig a tulajdonos sörfőző volt, és kevesellte a sörfogyasztást. Jókai kezdő ügyvédként a bérlőt képviselte, és bár másodfokon megnyerte a pert, az ügy addig bonyolódott, hogy a királyi tábla elé került. Ekkor Jókai megelégelte a huzavonát, és döntött:

„Nem bánom, igyatok sert, akár bort, én jóllaktam, nem veszekedem tovább. És soha többet engem a magisztrátus nem látott. Elhatároztam, író leszek és semmi más.”

Álnéven írt szakácskönyvet

A komáromi származású író szerette a hagyományos és a különleges ízeket is, az írásaiban pedig meg is emlékezett róluk. Regényeiből, novelláiból megtudhatjuk, milyenek voltak régen az étkezési szokások, a korabeli svédasztaltól kezdve a teadélutánokon át a vendégeskedésekig. A Hét munkatársaként álnéven, bizonyos Ignotus Emmaként szakácskönyvet is írt, de fel is hagyott eme tevékenységgel:

“Megpróbáltam konyhareceptet írni, de semmi jóízű dolog nem sült ki belőle. Asszonyaink jobban értenek ehhez. Hiszen a mi ételeink készítésénél éppen a szájíz hatása, amit definiálni nem lehet.”

Fontosnak tartotta, hogy a tányérjára finom, laktató ételek kerüljenek, ami nem azt jelentette, hogy kizárólag a különleges fogásokat szerette. Kedvelte a hazai ízeket, a megszokott magyar konyhát:

„majd minden vidéknek van ilyen kedvencz eledele, amit csak ott tudnak jól elkészíteni, ami utána a külföldre jutott magyar ember visszasohajtozik; és amik valóban nekünk valok, és jó izűek.”


Halászleves, sültek és gombás ételek

Jókai étkezési szokásairól számos történet maradt fent, amiket barátai, írótársai és a vendéglősök jegyeztek fel – meg persze, saját maga is. Kedvencei közé tartozott a malacköröm babbal, amit görög olvasó angyal bakanccsal elnevezéssel illetett, és a paprikás halászlé, amit ő szigorúan halászlevesnek hívott. Jókai az ételeket annyira szerette, hogy becézte: a pörkölt mellé darás tésztát evett, amit úgy hívott, tűzkő homokkal. Rajongott a kapros-túrós lepényért, a fánkért és a reggeleit paprikás szalonnával indította.

Örömmel csócsálta a csirkezúzát és a combot, a bárányhúst tárkonnyal fűszerezve, valamint a hideg libamellet. A hízott libamáj káposztával, a mézzel, mazsolával és gesztenyével ízesített füstölt disznóorja, valamint az olyan gombás ételek, mint a kucsmagomba, meg a korallgomba is előkelő helyet foglaltak el a szívében, meg a gyomrában. Az író kedvelte a lencsét, a borsót, és úgy általában, a hüvelyeseket, valamint a káposztát is. Imádta a puliszkát, a tócsnit, a sztrapacskát, a hústálakat, és persze, a bablevest.

Ezeket olvastad már?

via és via

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!