Érdemes kopogtatni a dinnyét? – Termelőt és nagybanis árust kérdeztünk

„Óh, mikor ettem utoljára ízes, finom dinnyét!” – sok családi ebédet követő gyümölcsevéskor hangzik el ez a mondat. A dinnyézés nagyon nehéz és összetett hivatás, sok türelmet és alkalmazkodó képességet igényel, ahhoz, hogy a fogyasztók boldogan, elégedetten majszolják otthon a gyümölcsöt. Kérdezősködtünk picit nagybanisoktól és termelőktől is, hogy mi a helyzet dinnyeügyben.

A görögdinnye hozzátartozik a nyári mindennapjainkhoz. Esszük előre felkockázva, a hidegből kivéve, azonnal felvágva és nem törődve vele, hogy még langyos/meleg, itthon a kertben, nyaraláskor a parton. Jóval népszerűbb egyébként a görög fajta, mint a sárgadinnye, de vajon mit mondanak róla a sokat látott piacosok és maguk a termelők, akiknek a görögdinnye jelenti a munkát, a sikert, a megélhetést?

Érdemes kopogtatni a dinnyét? – Termelőt és nagybanis árust kérdeztünk

Nem könnyű a termelők dolga sem

„Bajban vannak a magyar dinnyetermelők, ez nem is kérdés. Eleve alig van ember, aki leszedje a már beérett dinnyéket, de az sem segíti a piacot, hogy az import gyümölcsök jóval olcsóbb áron is elmennek. A termelők sokszor már a kereskedésbe is beszállnak, ők árulnak, mi több, már a feldolgozáshoz is csatlakoznának és ez sem biztos, hogy szerencsés. A suszter maradjon a kaptafánál elvvel jobban járnánk” – meséli egy piacos kereskedő.

Itthon nagy a hagyománya a dinnyetermesztésnek, kedvelt gyümölcsnek számít, egyet jelent a nyárral a hűvös piros szeletek fogyasztása. Korszerű technológiának az oltás számít, az elmúlt évtizedekben így születtek a legfinomabb, legmegbízhatóbb dinnyék. Ez nem más, mint egy technikai nemesítés, ami ellenállóbbá, strapabíróbbá teszi a növényt, amit tökszárra oltanak. Ezután 4-5 hét, míg kihajt a palánta. Fóliatakarásos, kisalagutas rendszerben termesztenek, ahol attól függ majd a dinnyék mérete, hogy mekkora a tőtávolság. Ha nagyobb, akkor méretesebb termés születik, ha kisebb, akkor nem száll el annyira a dinnyék mérete. Az úgynevezett „tenyészidő” körülbelül 90 nap, a termelők folyamatosan ellenőrzik, hogy éppen hol tart az érés, ez nagyon vékony jég. Egy pillanat alatt túlmegy és akkor nem lesz az igazi. A majdnem kész dinnyének még van esélye, hogy mire a felhasználóhoz ér, eléri a végleges állapotát.

Nem minden dinnye ugyanolyan

Sok függ a fajtáktól: strapabíró, de azért nem feltétlenül kezesbárány a dinnye. Egyes fajtáknál a termelő már a színén látja, hogy hányadán állnak.

„Van olyan fajta, aminek kifehéredik a csíkja, márványos lesz, ekkor tudjuk már, hogy eljött az ideje. Érdekes például a rubindinnye, ami egy hosszúkás fajta, sötét színnel kívül és belül is. Az érés egyes szakaszaiban világos, majd visszasötétedik, ha készen áll a szüretre” – tudtuk meg egy hazai termelőtől, aki már több évtizede benne van a dinnyeüzletben.

Hiába tűri a dinnye a változékony időjárást, a kánikulát és a hideget egyaránt, sok a hibalehetőség. A hideg például visszaüthet, belül „eres” lesz, de az is előfordul, hogy túlérik és megszakad a közepe.

No, de kell-e akkor kopogtatni?

„Vallom, hogy nem szabad ráterhelni a felelősségét a vásárlókra. A termelő nagyon fontos, hogy milyen dinnyét ad ki a kezei közül, hogy a legjobb tudása szerint nevelje őket. A következő láncszem pedig a kereskedő, akinek fel kell ismernie a silány és a kiváló minőséget egyaránt. Ha lelkiismeretes, jó kereskedőről van szó, ő eljuttatja a mézédes, legfinomabb dinnyéket a termelőktől az asztalokra. Lehet persze vásárlóként odafigyelni kritériumokra, de nincs egy általános itinier, hogy mi alapján érdemes választani. Régen például mondták, hogy a sárga „fenekű” vagyis a sárgás, fehér foltos dinnye mindenképp jó lesz… ez ma már nem igaz.  Ahogy az sem, hogy az elszáradt szárú darab is biztos finom. Régebben ez igaz volt, de a kis rajtahagyott levél elszáradása is erre utalt. Jó jel a száraz levélke, de ez sem garancia” – osztotta meg a több évtizede dinnyét termelő szakértőnk.

„Vallom, hogy nem szabad ráterhelni a felelősségét a vásárlókra”

Azért a dinnye hangja sok mindenről árulkodhat, tudja ezt a Nagybaniról megkérdezett kereskedőnk is:

Először is, az már árulkodó, ha szép fényes és egészséges kinézetű a dinnye. Jöhet a hangpróba, hogy kong-e, puffan-puffog, netán magasabb hangot ad. A mély kongás a jó!

Egyetértett a termelő is: „A hangot nagyon egyszerűen ellenőrizzük: legalább 25 centis fanyelű kés nem éles részével kopogtatjuk meg a dinnyét és várjuk az általunk csak bödönhangnak, vagy csizmaszár-hangnak (mintha a csizma szárát ütögetnénk) hívott effektust. Ha nagyon visszapattan a kés és magasabb a hang, akkor az még egy éretlen dinnye.”

Vagyis aranyszabályok nincsenek, érdekes ez a körforgás. A termelőnek és a kereskedőnek kölcsönös bizalomra kell törekedni, mi vásárlók pedig reménykedünk, hogy jól működik mindez és kellően érett, édes, kevés magos dinnye várakozik majd a hűtőszekrényben.

Szerző: Pákozdi Nóra

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!


Még több dinnyetéma:

Hirdetés

Támogatott tartalom

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Címlapról ajánljuk

További cikkek