Ezt etted volna 600 éve, ha Mátyás királyhoz kapsz vacsorameghívást

Borzderék, hízott páva és gesztenyével töltött kappan – Mátyás király asztalához ülni nemcsak politikai kiváltságot, hanem különleges gasztronómiai élményt is jelentett.

A reneszánsz a kultúra, a tudományos forradalom és a művészetek kiteljesedésének fénykora mellett a gazdagon díszített, szemet gyönyörködtető étkezőasztalok kora is volt. Hazánkba az olaszos étkezési szokások Hunyadi Mátyás feleségével, Beatrix királynéval együtt érkeztek meg.

Mátyás király pompás lakomái

A látványos díszítés, az étkezés kezdetét jelző harsonák, a friss halak, a fűszeres mártásokban fürdőző húsok, az ínycsiklandó torták és a csodásan díszített asztalok fennkölt társasági eseménnyé tettek minden étkezést Mátyás király udvarában.

Mátyás lakomáin a halak kedvelt fogásnak számítottak, azok közül is főleg az angolna, a pisztráng és a csuka. A mostani csirke-pulyka-sertés triónál sokkal többféle húsból készítették a fogásokat, amiket gazdagon fűszerezett mártásokkal tálaltak: a szarvasmarha mellett a hízott páva, a juh, a kecske, a liba, és a kacsa is népszerű volt. A húsokat az akkoriban elterjedt fokhagymával, vöröshagymával ízesítettek, de sáfrány, olasz dió, bors, gyömbér, ánizs és kapor is gyakran került az ételekbe.

Készíts te is lakodalmi fogásokat:

Mivel a vadászat a nemesek körében nagy népszerűségnek örvendett, így szarvas, őz, nyúl, fogoly és fácán hús is került az asztalokra, sőt, a borz húsát sem vetették meg.

Dósa Tibor, az Első Magyar Lovagrend tagja például így ajánlja ma a korabeli borzderekat:

„ A megnyúzott, megtisztított borzderekat sózzuk, bazsalikommal és borókaágakkal jól bedörzsöljük, és egy fél napig pihentetjük. Ezután tepsibe téve a káposztalevelekkel jól betakarjuk és kb. 160 fokos sütőben lassan készre sütjük. Zsiradékot nem használunk hozzá csak a borz háját. Mielőtt még kész lenne, a megmosott és megtisztított gombát az aszalt szilvával együtt mellé tesszük, de ekkor már a káposztaleveleket kiszedjük a tepsiből. Tökmagolajos savanyú káposztával ajánlom. Bátorság és Jó étvágyat!”

A finom desszerteket Beatrixnek köszönhetjük

A leveseket és mártásokat nem liszttel, hanem kenyérbéllel sűrítették, és bár a fekete kenyér a középkorban a szegény nép eledelének számított, a reneszánszban már, mint Mátyás király kedvelt kenyereként is említették.

Beatrix királyné olasz pékjei és cukrászai fehér lisztből leginkább szobrászati alkotásokra emlékeztető fenséges tortákat készítettek, a desszertek között pedig fánkokat, borhabot, réteseket, sőt, fagylaltokat is felszolgáltak. Az udvar egyik leghíresebb mestere Zsemlyesütő Gáspár volt, aki tehetségének köszönhetően a főváros tekintélyes polgárává, később tanácsnokká vált Budán. A desszertek édesítéséhez mézet használtak, amiből azonban mézsört, mézes bort és mézes vizet is készítettek. Mátyás király a csodás sütemények helyett azonban inkább aszalt fügét, narancsot és szőlőt evett.

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk

További cikkek