Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Ezek voltak a Kádár-korszak és a '90-es évek rajongott luxusélelmiszerei

Kiskorunkban a boltok kínálata mondhatni eltért a mostanitól. És akkor finomak voltunk. De mi számított luxinak, olyannak, aminek iszonyúan tudtunk örülni?

Na már megint nekiálltunk nosztalgiázni, természetesen kajákról. Konkrétan arról, hogy mi volt kiskorunkban az, amiért csak ácsingózhattunk, de maximum a fizetés utáni napokon kaphattuk meg, rosszabb esetben karácsonykor. Közhelyes válasz a banán, de kíváncsiak voltunk a többi élelmiszerre is. Végigkérdeztük egymást és nem kevés ismerősünket, ezekből szemezgetünk. 

Láttad?

16 édesség a '80-as évekből, ami feltépi az emlékeidet

A '70-'80-as évekre visszatekintve a dollárboltokKonsumex boltok kerültek elő elsőként, ahol mindenki elkölthette megmaradt valutáját, és vehetett nyugati csokit, hajfestéket, Toshiba mikrót vagy mondjuk Nesquick kakaóport – erről többek közt dietetikusunk, Jucus mesélt: 

„Ti még nem tudom, hogy emlékeztek-e, de voltak az intertourist boltok, ahol lehetett nyugati valutáért venni dolgokat. Osztrák schilling, német márka – és vehettél mondjuk 1 db Mars szeletet vagy Milky Way-t. Überluxus. Ezen kívül a kóla és banán volt az, amit csak karácsonykor láttam.”

CSOKI, KAKAÓ, BANÁN

Aztán előkerült a Suchard kakaópor emléke is, amit én kaptam Münchenből Milka-csokikkal és német Kinder-tojásokkal együtt, amikben nyilván sokkal jobb volt a játék is. Emlékeztek, hogy olyan szöveggel árulták, hogy 3 az egyben, mert meglepetés, csoki és játék is?

Na meg az NSZK-kisfiúarcos Kinder-csoki is megér pár szót...de inkább idetesszük a jó öreg reklámot:

És itt van még minden Mars Chocolate által gyártott világhírű márka, a Bounty, a Mars, a Snickers, a Twix, a Milky Way és az M&M's, amik nálunk a '90-es évek elején kerültek a boltok polcaira, és a reklámok hatására gyakorlatilag megőrültünk értük, helyettük viszont inkább a magyar változatok maradtak: Kapucíner, Szamba, Sport szelet vagy mondjuk a Balaton szelet.

A csokitéma nem merült ki ennyiben, előkerült több márka is: a Toblerone a dollárboltból, a Ritter Sport Jugóból meg a Schoko Banane Ausztriából.

Aztán itt a közhelyes banán is – bár erre kevesen emlékszünk testközelből, de arra tuti, hogy a narancs és a mandarin is kuriózum volt, mert még az ovis Mikulástól is azt kaptunk.
„Banán...mikor '88-ban felkerültem Budapestre, teljesen odavoltam, hogy itt szinte bármikor vehetek a zöldségesnél” – emlékszik vissza egy ismerős.

És a Nutellát meg a Milky Way-krémet se felejtsük ki (ami azóta sajnos eltűnt.)

Barátnőm így emlékszik:

"Nutellát asszem ilyen 10 éves korom körül ettem először (1993-fele) de apám csinálta a szendvicset, és mivel nem igazán voltak fogalmai róla, biztos ami biztos, rakott rá kolbászt + paradicsomot.

ITALOK

„A jó kis earl grey volt még olyan luxus, hogy annyiszor áztattuk a filtert, ameddig még színt hagyott. És a nagymamámnál mindig megkezdhettem egy friss filtert, és jó feketén ihattam” - van, akinek a tea maradt meg a fejében luxuscikként.

A dobozos üdítők is igencsak nagy kincsnek számítottak:

„Féltve őrizgettem a dobozos üdítőket (a bárszekrényben volt a díszhelyük!) és csak ünnepnap ittam meg egyet-egyet.”

A végére a téliszalámit hagytuk – nekünk van is egy fotónk anyukámról, amint boldogon vigyorogva tart a karácsonyfa előtt ácsorogva a kezében egy hatalmas rúd Picket.

MEKI

A budapestiek között is nagy szám volt, ha a nyitás utáni években (!) eljutottunk a McDonald's-ba. Én tuti, hogy először a körtériben voltam, de a legendás Régiposta utcai étterem volt a legelső, 1988-ban. Az étterem bejáratánál napokig hosszú sorokban álltak az emberek, első napon 10.000 hamburgert vásároltak, a legdrágább a Big Mac volt: 43 Ft-ot kértek érte.

Sorolhatnánk még, de Titeket is kérdeznénk – Nektek mik hasonló emlékek?

Ezeket is nézd meg:

Szólj hozzá!

Hozzászólások (2)

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Vámbéri Ármin
Vámbéri Ármin Mon, 2018-10-15 09:30

Nekem leginkább hiányzik a magyar "olajos-hal" konzerv. Volt belőle kék, meg piros. Kerek volt és nagyon finom. Keszegből készült. (Szegedi Konzervgyár) Nem volt töményen olajos, inkább olajos lé volt benne. Lehet, hogy nosztalgia, de az egyáltalán nem baj. Jó rá emlékezni. Aki meg akarja dobja ki az egészet és nyammogja a seízű, ámde modern és feltétlenül egészséges(nek mondott) agyonreklámozott kajákat.

rumpundli
rumpundli Thu, 2018-10-11 08:43

Az mind semmi! Ükapáink meg a nyereg alatt puhított húst ették. És milyen irigyen nézték a többiek, amikor valaki a kalandozások során hozzájutott egy (hazarabolt) nyugati asszonyállatot! Ezeket a marhaságokat hogy lehet eladni? Más kor, más szokás. A túrórudit, a téliszalámit, gyulait, pálinkát, bort, brolylercsirkét, ikaruszt... meg vágyták a nyugatiak! És? Más kor, más szokások! A divat pl. kvarcóra, orkánkabát... ma már senkinek nem kell. Nyugalom, manapság nagyobb a lemaradásunk a fejlett országokhoz képest. Sajnos.