,,Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?" - ez a mottója a Föld napjának, melyet immáron 50. éve minden április 22-én megtartanak a világ közel 175 országában. Miért fontos ez a nap különösen most, 2020-ban? Nem csak azért, mert éppen fél évszázada ünnepeljük.
Az elmúlt évek nem voltak könnyűek bolygónk számára. Hatalmas méretű erdőtüzek, árvizek és hurrikánok pusztítottak, számos állatfaj sodródott a kihalás szélére. Meg kell küzdenünk a szinte állandó légszennyezettséggel, valamint folyóink, tengereink és óceánjaink sincsenek biztonságban többé, és akkor még nem is említettük a világszerte áldozatokat szedő koronavírust. Ha az ember egy kicsit belegondol, hány olyan eseményről hallott az elmúlt egy évben, amelyben élővilágunk és bolygónk került veszélybe, bizony könnyen összeszorul a gyomra: ugyan mi jóra számíthatnánk a jövőben?
50 éve már sikerült egy nagyot lépni
1970-ben egy kaliforniai iskola diákjai tüntetést szerveztek. A terv az volt, hogy a diákok felégetnek egy akkor vadonatújnak számító Ford Mavericket. Ahogy az a Sokszínű vidék cikkéből kiderül, ezt a kocsifajtát és több más, belső égésű motorral működő autót nem sokkal később teljesen kivonták a forgalomból, ezek a járművek ugyanis borzasztó szmogot eresztettek ki magukból. Alig két hónappal a nagy port kavart tüntetés után megszületett a Föld napja, az USA-ban pedig a hetvenes évekhez képest ma már 99%-kal kevésbé környezetszennyezőek az autók.
Emma Maris író és környezetvédő aktivista édesanyja egykor (ötven évvel ezelőtt) ott volt a már említett tüntetésen, lánya pedig a Föld napja alkalmából a National Geographic oldalán osztotta meg aggodalmait és reményeit Földünk jövőjével kapcsolatban.
Ezt is olvasd el!
A koronavírus hatása: ezért változhat majd 180 fokot a világnézetünk
Az írónő alapvetően optimista a változásokat illetően, de a klímaváltozás és az élővilág veszélyeztetettsége miatt szüntelenül aggódik, ezeket a folyamatokat ugyanis szinte alig, vagy csak nagyon nehezen lehet befolyásolni, a helyzet azonban nem reménytelen: az emberiség már rendelkezik a megfelelő tudással és technológiával ahhoz, hogy az egyre növekedő populáció ellátható legyen élelemmel és energiával, valamint ahhoz is megvan a tudás, hogy visszaszorítsuk a klímaváltozást és a különböző élőlények, állatfajok kipusztulását. Láthatóan egyre több ember érdeklődik és tesz is azért, hogy egy jobb bolygón élhessünk, a tavaly szeptemberi globális klímasztrájkon csaknem 6 millió ember vett részt egyszerre.
Van ok a reményre? Csak tőlünk függ
Az idén 50 éves évforduló alkalmából az írónő újabb 50 évvel előre tekint azzal kapcsolatban, milyen változások történhetnek a jövőben akkor, ha a jó forgatókönyv szerint haladunk tovább. Ami már megtörtént, azt nem lehet visszafordítani, Maris szerint az ökológiai, gazdasági és társadalmi változások elkerülhetetlenek, sokszor pedig egészen tragikusak. Szembe kell néznünk azzal, hogy a jövőben óriási veszteségeknek leszünk elszenvedői, fajokat, helyeket veszítünk el, átalakul az ökoszisztéma, a fajok pedig eszerint fognak alkalmazkodni az új világhoz, köztük mi, emberek is. Talán mi is másként látjuk majd magunkat, sokkal inkább a természet részeként, sem mint az ellenségeként fogunk magunkra és egymásra tekinteni.
,,Hiszek benne, hogy a XX. század végére és a XXI. század elejére egy fájdalmas, hirtelen átalakulásként tekintek majd vissza, mint egy fájdalmas és viharos átváltozásra, amely alatt az ember megtanult boldogulni a környezetével és a benne élő fajokkal."
