Francisco Rosero endokrinológus, szerint, ha kenyeret eszünk reggelire, az az egyik legrosszabb módja a napunk elindításának. Függetlenül attól, hogy fehér vagy kovászos kenyérről van szó, a pirítós vagy szendvics, mint a nap első étkezése, egyáltalán nem jó választás annak vércukorszintre gyakorolt hatása és alacsony tápértéke miatt.
A Pan Cada Día egyesület adataiból kiderül, hogy a spanyol lakosság 92,6%-a eszik gyakran kenyeret, és több mint fele, 75,1%-a a fehér kenyeret részesíti előnyben. Tíz spanyolból hét spanyol naponta egy fél és egy szelet kenyeret eszik, napszaktól függetlenül. Ezek a kenyérfogyasztási szokások természetesen más kultúrákban, így Magyarországon is hasonlóak, gondoljunk csak a reggeli vajas-lekváros pirítósokra, a bundás kenyérre vagy éppen a melegszendvicsre.
A szakember szerint népszerűsége ellenére káros hatással lehet az egészségre, különösen azok számára,
akik bizonyos anyagcsere-betegségekben, például inzulinrezisztenciában, cukorbetegségben, elhízásban vagy zsírmájbetegségben szenvednek
- magyarázza Rosero.
Amikor a szervezet több órát töltött étkezés nélkül - ahogyan ez egy éjszakai böjt után történik -, sajátos anyagcsere-állapotba kerül. Ebben az időszakban az inzulinszint a legalacsonyabb, ami lehetővé teszi a szervezet számára, hogy hatékonyabban használja fel a zsírtartalékokat energiaforrásként. A kenyér elfogyasztása pontosan ebben a pillanatban a glükózszint hirtelen emelkedését okozza, ami viszont fokozott inzulinreakciót vált ki.
Az inzulin hirtelen megugrása nemcsak a természetes zsírégetési folyamatot zavarja meg, hanem elősegíti az energia zsírszövet formájában történő raktározását is, ami akadályozza a fogyást, és hozzájárul az elhízás és más kapcsolódó betegségek kialakulásához.
Azok számára, akik már küzdenek magas vércukorszinttel vagy inzulinrezisztenciával, ez a különösen káros lehet. Ilyen esetekben a szervezetnek már így is nehézséget okoz a cukor hatékony feldolgozása, ami miatt a glükózszint hosszabb ideig emelkedett marad.
Ez nemcsak a hasnyálmirigyet terheli meg - amelynek keményebben kell dolgoznia az inzulintermeléshez -, hanem növeli a 2-es típusú cukorbetegséggel járó súlyosabb szövődmények kialakulásának kockázatát is.
Az endokrinológus szerint a reggeli kenyérfogyasztás negatívan befolyásolhatja a zsírmájbetegségben szenvedőket. Ezt az állapotot a májsejtekben történő túlzott zsírfelhalmozódás jellemzi, és kialakulásában az egyik fő tényező a finomított szénhidrátok túlzott mértékű fogyasztása.
Az anyagcsere-hatáson túl a kenyér tápértéke is korlátozott, különösen, ha fehér vagy feldolgozott. Bár a kovászos kenyér az erjesztési folyamatnak köszönhetően bizonyos előnyökkel jár a fehérrel szemben, ezek nem elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a glükóz- és inzulinszintre gyakorolt negatív hatását, ha rossz időben fogyasztják.
Ahelyett, hogy kenyérrel törné meg a böjtjét, jobb, ha fehérjében, egészséges zsírokban és rostokban gazdag ételeket választunk, amelyek segítenek stabilan tartani a glükózszintet és nagyobb telítettségérzetet biztosítanak.
Az olyan opciók, mint a tojás, az avokádó, a diófélék vagy a cukormentes natúr joghurt sokkal előnyösebbek ahhoz, hogy energiával induljon a nap anélkül, hogy veszélyeztetné az anyagcsere egészségét.
Kovászos kenyér: egészségesebb?
Bár sokan abban a hitben választják a kovászos kenyeret, hogy az további egészségügyi előnyöket biztosít, a valóság az, hogy az összetételét és a tápanyaghatását elemezve a fehér kenyérhez képest minimális a különbség, és nem igazolja a jobb választást, ha reggelire történő fogyasztásról beszélünk.
- A kovászos kenyér körülbelül 55 gramm szénhidrátot tartalmaz adagonként, ami nagyon hasonló mennyiség a hagyományos fehér kenyérhez. Ez a hasonlóság a glikémiás indexében is tükröződik: míg a fehér kenyér glikémiás indexe 70, addig a kovászos kenyéré 60.
A glikémiás index enyhe csökkenése nem jelent jelentős előnyt az anyagcsere-problémákkal küzdő emberek számára, mivel mindkét termék jelentős glükózszint-emelkedést okoz.
- A rostok tekintetében a kovászos kenyér körülbelül 4 grammot biztosít adagonként, míg a fehér kenyér 2 grammot. Bár ez a különbség javulásnak tekinthető, nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza azt a negatív hatást, amelyet a magas szénhidráttartalom gyakorolhat az inzulinrezisztenciában, cukorbetegségben vagy elhízásban szenvedő emberekre. Ráadásul a kovászos kenyér kalóriabevitele megegyezik a fehér kenyérével, ami megcáfolja azt az elképzelést, hogy könnyebb vagy diétásabb választás lenne.
Egy másik megfontolandó szempont a glutén jelenléte a kovászos kenyérben.
Bár ez a fajta kenyér hosszabb erjedési folyamaton megy keresztül, amely részben megkönnyíti a glutén lebomlását, még mindig elegendő mennyiségben van jelen ahhoz, hogy az érzékeny vagy intoleráns embereknél emésztési problémákat okozzon.
A szakértő továbbá elismeri, hogy a mai napig nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a kovászos kenyér lényegesen egészségesebb lenne, mint a hagyományos fehér kenyér. Bár a kézműves előállítási folyamatnak lehet bizonyos kulináris vonzereje, táplálkozási szempontból nem kínál jelentős egészségügyi előnyöket.
Ezek az életmódos cikkek is segíthetnek:
