dexterke tányért főz

Az ünnepekre való tekintettel kiterjesztem konyha tevékenységemet: nagyon megtetszett a cukorkákból olvasztott kis tál a címlapon, gondoltam kipróbálom. 

Ha nem sikerül, maximum feltöltöm egy Saw it on Pinterest - nailed it-blogra (ismeritek? iszonyú viccesek).

Nézd meg, hogy dexterke honnan merített ihletet!

Karácsonyi tálka olvasztott cukorkából

A beszerzés azonban majdnem keresztbe vágta a projektet, az istennek se találtam sehol ilyen cukorkát. Végül kénytelen voltam 8 kerületet átutazni, hogy megnézzem a cikkben ajánlott Müllerben, és bingó! Illetve csak majdnem, mert a karácsonyi hangulat kicsit hiányzik, ahogy a képen is látszik, de majd augusztusban ebbe köpjük a dinnyemagot.A gyerekek most valahogy lelkesebben segítettek, mint a sütőtöklevesnél, ennek persze meg is volt az ára. De tíz cukor elfogyasztása után szépen összerendeztük, a sütőt bemelegítettük, és mehet.

Közben elkezdtem írni a cikket, és esküszöm még csak az első bekezdésig jutottam, amikor odanéztem, és a sütőben kitört az Armageddon! A cukorka-pizza félig kormosan, félig füstölve rotyogott a levében , és már csak pár szín emlékeztetett egyáltalán arra, mi volt ő két perccel azelőtt. Ez nem lehet igaz! Oké, hogy benne volt a cikkben, hogy ne hagyd, hogy bugyborékoljon, de nem hagytam! Hol volt ez nyolc perc? Még kettő sem! Átállították volna az órát közben? Vagy a sütés-főzés extázisától bekerültem a tér-idő-kontinuumba? Ez nem ér!!!

Gyorsan kirántottam a szörnyszülöttet, hogy nehogy belepetézzen a sütőbe és új kis szörnyeket hozzon a világra. A remény hal meg utoljára, úgyhogy kicsit hűlni hagytam az ajánlás szerint, majd elővettem és ráborítottam a kistányért… amiről aztán soha többet nem tudtam lekaparni! Úgy odaragadt a massza, mintha járólapot fektettem volna csemperagasztóval. Még lefotózni is alig bírtam a nevetéstől. De végül is van egy tányérom. Kicsit sárgább, kicsit cukrosabb, de az enyém.

Címlapról ajánljuk

További cikkek