Az idei nyár első komoly hőhulláma már lezajlott, ugyanakkor a meteorológiai előrejelzések szerint a következő hetekben is számítani lehet tartósan magas hőmérsékletre. Az extrém meleg minden szervezetet megterhel, a krónikus betegséggel élők esetében azonban a kockázatok jóval nagyobbak. Különösen igaz ez a cukorbetegekre, akiknek szervezete nehezebben alkalmazkodik a hőség okozta megterheléshez. Magyarországon mintegy 1,2 millió ember él diabétesszel, így a nyári hőhullámok jelentős népegészségügyi kihívást is jelentenek.
A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a meleg hónapokban a diabétesz kezelése nagyobb tudatosságot kíván. A magas hőmérséklet nemcsak kellemetlenséget okoz, hanem a szervezet működését is jelentősen befolyásolja, ezért ilyenkor különösen fontos figyelni a legapróbb testi jelzésekre is.
A forróság idején a szervezet fokozott terhelésnek van kitéve, ezért minden eddiginél fontosabb, hogy időben észrevegyük a változásokat. Egy látszólag jelentéktelen tünet is gyorsan komolyabb problémává válhat, ha nem foglalkozunk vele
– hangsúlyozza Füzesi Brigitta, a CEOSZ elnöke.
Mely értékeket érdemes gyakrabban ellenőrizni?
Nyári hőségben a vércukorszint és a vérnyomás is könnyebben ingadozhat, ezért a megszokott célértékek mellett azok alakulását is fokozott figyelemmel kell követni. Az optimális értékek minden esetben egyénre szabottak, amelyeket a kezelőorvos határoz meg az életkor, a társbetegségek, a gyógyszeres kezelés vagy a korábbi hipoglikémiás események figyelembevételével.
Általános irányelvként sok felnőtt cukorbeteg esetében a 7 százalék alatti HbA1c-érték, az étkezés előtti 4,4–7,2 mmol/l közötti vércukorszint, valamint az étkezés után 10 mmol/l alatti érték tekinthető megfelelőnek.
A 3,9 mmol/l alatti vércukorszint már hipoglikémiára utal, amely azonnali beavatkozást igényel. Vérnyomás tekintetében gyakran a 130/80 Hgmm alatti érték a cél, de ettől egyéni körülmények miatt eltérés is indokolt lehet.
A tartós meleg jelentősen befolyásolhatja ezeket az értékeket. A kitágult erek és az intenzív izzadás következtében a szervezet sok folyadékot és ásványi anyagot veszít, ami vérnyomáscsökkenést, vércukor-ingadozást, szédülést, gyengeséget vagy akár ájulásközeli állapotot is előidézhet. Ha a megszokottól eltérő tünetek vagy mérési eredmények jelentkeznek, érdemes mielőbb konzultálni a kezelőorvossal.
Mire figyeljenek a diabétesszel élők a forró napokon?
A CEOSZ szakemberei szerint az egyik legfontosabb feladat a megfelelő folyadékpótlás. A nagy melegben a szervezet a szokásosnál gyorsabban veszít vizet és elektrolitokat, ezért nem szabad megvárni, amíg kialakul a szomjúságérzet.
A rendszeres ivás ilyenkor a mindennapi önellátás egyik alapvető eleme.
A vércukorszint ellenőrzését szintén ajánlott sűríteni, különösen azoknak, akik inzulint használnak, többet mozognak, utaznak vagy a megszokottnál fáradékonyabbnak érzik magukat. Mivel a hőség a vérnyomást is befolyásolja, annak rendszeres mérése is indokolt.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyógyszerek, az inzulin és a vércukormérő eszközök megfelelő tárolására is, hiszen a túl magas hőmérséklet ronthatja azok megbízhatóságát és hatékonyságát.
A szabadtéri mozgást célszerű a reggeli vagy esti, hűvösebb órákra időzíteni, miközben a bőr és különösen a lábak védelme továbbra is kiemelt jelentőségű.
A tartós hőség az éjszakai pihenést is megnehezítheti. A rosszabb alvás hosszabb távon kedvezőtlenül hathat a vércukorszintre, az étvágyra és a fizikai terhelhetőségre, ezért a megfelelő regenerálódásra is tudatosan érdemes odafigyelni.
Nyári DiabPONT-előadások a hőség kihívásairól
A CEOSZ DiabPONT online beszélgetéssorozata a nyári időszakban kiemelten foglalkozik a kánikula és a cukorbetegség kapcsolatával. A szakértők többek között az alvászavarok, a vérnyomás-ingadozás, a keringési problémák, a lábdagadás, valamint a bőr- és lábápolás kérdéseit járják körül. Az előadások gyakorlati tanácsokat kínálnak a diabétesszel élőknek és családtagjaiknak, közérthető formában, szakorvosok közreműködésével.
